Szokatlanul nagy érdeklődés övezte Cseszneky Miklós nemzetközi kapcsolatok szakértő és Francisco José Contreras, a Sevillai Egyetem jogbölcseleti tanszékének vezetője által Párbeszéd Orbán Viktor Magyarországáról (Un diálogo sobre la Hungría de Viktor Orbán) címmel 2018. szeptember 24-én Andalúzia tartományi székhelyén tartott konferenciáját. A késő esti időpont ellenére a Melchor Jovellanos Vitaklub nagyterme zsúfolásig megtelt.
A spanyol nyelvű vitaest keretében Francisco J. Contreras hosszasan méltatta az Orbán-kormány gyermekvállalást előmozdító család- és szociálpolitikai intézkedéseit, s felhívta a figyelmet arra, hogy a rendkívül súlyos demográfiai válság ellenére Spanyolországban nem létezik a magyar szisztémával egybevethető népesedéspolitika.
A jogászprofesszor szintén kitért az új magyar Alaptörvény sajátosságaira, kiemelve, hogy a 2011-ben elfogadott alkotmány megemlékezik az ország keresztény kulturális örökségéről, s megkísérli helyreállítani a megszakadt történelmi jogfolytonosságot.
Contreras szintén beszélt az illegális bevándorlás kérdésében kialakult európai törésvonalakról. Véleménye szerint a 2015-ös migrációs válság idején egyértelműen Orbán Viktor járt el jogszerűen, s Angela Merkel német kancellár volt az, aki figyelmen kívül hagyta a menekültekkel kapcsolatos eljárásokat szabályozó Dublini rendeletet.
Cseszneky Miklós ismertette a Fidesz történetét és Orbán Viktor ideológiai fejlődését. A szakértő szerint a magyar miniszterelnök jelenlegi politikája bizonyos értelemben párhuzamba állítható a francia gaullista tradícióval. Cseszneky szerint mind Charles de Gaulle, mind Orbán Viktor rendszerében fontos szerepet játszik a nemzeti szuverenitás hangsúlyozása, az erős végrehajtói hatalom, a karizmatikus vezető, bizonyos fokú gazdasági dirigizmus és politikai voluntarizmus, mely gyakran él a népszavazás, illetve a nemzeti konzultáció által nyújtott legitimációs eszköztárral.
Ezt követően Cseszneky ismertette a magyar népesedés- és gazdaságpolitika eredményeit, s rávilágított arra, hogy Magyarország szinte minden makrogazdasági mutató vonatkozásában jobban teljesít Spanyolországnál. A bérszínvonal tekintetében a mediterrán ország ugyan még megelőzi hazánkat, de Magyarország e tekintetben is felzárkózó tendenciát mutat.
Az ország előtt álló kihívásokról szólva a magyar nemzetközi kapcsolatok szakértő kiemelte az egyre súlyosabb munkaerőhiány és a képzett fiatalok elvándorlása által okozott problémákat, s utalt arra is, hogy a magyar gazdaság a német iparnak való kiszolgáltatottsága miatt meglehetősen sebezhető helyzetben van. Cseszneky Miklós véleménye szerint a termelőberuházások mellett nagyobb figyelmet kellene szentelni a kutatás-fejlesztésre. Kívánatosnak nevezte azt is, hogy a kormány lépjen fel hatékonyabban a korrupcióval szemben, legyen fogékonyabb a konstruktív kritikára, s belpolitikai céloktól vezérelve ne vállaljon fel egyébként elkerülhető nemzetközi konfliktusokat.
Előadása végén Cseszneky kitért a visegrádi együttműködés szerepére és a Sargentini-jelentés megszavazása következtében kialakult politikai válsághelyzetre. Kérdésre válaszolva az elemző elmondta, hogy Magyarország szavazati jogának felfüggesztése nagyon valószínűtlen, tekintve, hogy ehhez az Európai Tanács egyhangú döntésére lenne szükség, s a lengyel vétó szinte biztosnak tekinthető. Az előadó szerint Magyarországra nézve nem a közvetlen szankciók kilátásba helyezése jelenti a legfőbb problémát, hanem a két- vagy többsebességes Európa kialakulásának lehetősége.
