Egy korábbi írásomban beszéltem már neked a saját magadra szánt idő fontosságáról. Lehetnek azonban olyan időszakok az életedben – például határidős munkák, vagy vizsgaidőszakok idején – amikor egyszerűen nem fér bele a huszonnégy órába még napi félóra sem, amit csak saját magadnak szentelsz.
Márpedig neked is szükséged van arra a lelki harmóniád fenntartása érdekében, hogy napi szinten foglalkozz magaddal. Mi akkor a megoldás? Alakíts ki magadnak egy (vagy több) napi rituálét!
Ilyen személyes, rövid szertartás lehet például a reggeli teázás vagy kávézás, amikor arra a néhány percre, amíg elkészíted és elfogyasztod a reggeli italodat, minden más cselekvést mellőzöl, és a teljes figyelmedet a teád vagy kávéd elkészítésének és elfogyasztásának szenteled; nem nézegeted közben a mobilodon a Facebook-üzeneteidet, és nem gondolsz arra, hogy mi mindent kell aznap elintézned. Az üzenetek megvárnak, és a munkán való „agyalást” is bőven ráérsz öt perccel később elkezdeni.
Lehet egy sajátos ceremónia a reggeli készülődésed is: felkelés után kapcsold be a rádiót, énekelj a zuhany alatt, szóljon a zene egészen addig, amíg ki nem lépsz az ajtón. Koncentrálj a dalszövegre és a zene ritmusára.
Napi szokásoddá teheted azt is, hogy munkából hazafelé leülsz egy padra, pár percre megálljt parancsolsz a téged foglalkoztató gondolatoknak (munkahelyi problémák, befizetendő csekkek, közelgő szülői értekezlet stb.), és csendes szemlélőként figyeled a környezetedet: a fákat a parkban, az embereket az utcán, az autókat az úttesten.
Ezek a tevékenységek nem vesznek igénybe többet öt percnél, mégis felbecsülhetetlen értékűek. E kis rítusok ugyanis – ha rendszeresen helyet adsz nekik az életedben – még ha csak pár percre is, de elszakítanak téged a mindennapok problémáitól. Ennek eredményeképpen pedig energiával töltődsz fel, ami új lendületet ad neked a dolgos hétköznapokhoz.
