A hazánkban szurokfűként, vagy vadmajorannaként is ismert, eredetileg a Földközi-tenger környékén őshonos oregánó nemcsak finom ízt ad ételeinknek, de számos gyógyhatással is bír.
Mire jó az oregánó?
A mediterrán konyha kedvelt fűszerével, az olasz pizzák és tésztaételek egyik fő ízesítőjével leveseket, mártásokat, húsételeket, pizzákat, tésztaféléket, zöldségeket és salátákat fűszerezhetünk. Az oregánó – gasztronómiai értékén túl – számos gyógyhatással is rendelkezik: antibakteriális hatású, védi az immunrendszert, növeli a szervezet energiaszintjét, javítja az emésztést, segíti a máj méregtelenítő munkáját, erősíti a csontokat, hozzájárul a szív megfelelő működéséhez és védelmet nyújt a cukorbetegséggel szemben. Ezen kívül jelentős mennyiségű kalciumot, mangánt, vasat, K-vitamint és rostokat tartalmaz. Teája fertőtleníti az emésztőrendszert, és hatékony a légúti megbetegedések kezelésében is.
Az oregánó termesztése
Kertben és ablakpárkányon, cserépben egyaránt nevelhetünk oregánót. A magokat márciusban vessük 0,5-1 cm mélyre. A kikelt palántákat szabadföldbe 30 x 25 cm-es sor- és tőtávolságra, napos helyre ültessük, a cserepekbe kettesével kerüljenek a növények.
Nem csak magvetéssel tehetünk szert saját oregánóra: a boltban vásárolt cserepes növényt dugványozással, illetve tőosztással is szaporíthatjuk.
