Nem csak magyar állampolgárok szerepelhetnek az EP- magyar pártlistáján

Nemcsak magyar állampolgárok szerepelhetnek az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a pártlistákon, hanem más európai uniós tagállam jelöltjei is felvehetők arra, ha van magyarországi lakcímük.

Az EP tagjainak választásáról szóló törvény szerint az EP tagjait arányos választási rendszerben, listás szavazással választják, az egész ország egyetlen választókerületet alkot. Listát pártok állíthatnak, ennek feltétele legalább 20 ezer választópolgár ajánlásának összegyűjtése.

Az EP-voksoláson választójoggal rendelkezik minden nagykorú magyar állampolgár, valamint az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgára (amennyiben magyar listára kívánnak szavazni). A nagykorú magyar állampolgárok közül a magyarországi lakóhellyel rendelkezők mellett szavazhatnak azok a magyar állampolgárok is, akiknek sem Magyarországon, sem az EU más tagállamában nincs lakcímük. (Ez az úgynevezett aktív választójog, vagyis a szavazati jog.)

A választhatóság joga a passzív választójog. Ez a jog megillet minden nagykorú magyar állampolgárt, valamint az EU más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú állampolgárát.

Az alaptörvény szerint nincs sem aktív, sem passzív választójoga annak a magyar állampolgárának, akit „bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt”, illetve annak a magyarországi lakóhellyel rendelkező uniós állampolgárnak, akit az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából.

Szabadon dönthetnek a sorrendről

Szabadon dönthetnek a pártok arról, hogy listájukon a jelöltek milyen sorrendben szerepelnek, azonban egy választópolgár csak egy listán szerepelhet jelöltként. Listát legkésőbb április 23-án 16 óráig lehet bejelenteni, a listákat az ajánlások ellenőrzése után – legkésőbb a bejelentést követő negyedik napon – a Nemzeti Választási Bizottság veszi nyilvántartásba.

A listán szereplő jelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy a jelölést elfogadja, és nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képviselői megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond.

Nem csak magyar állampolgárok szerepelhetnek

A listán azonban nemcsak magyar állampolgárok szerepelhetnek, hanem az EU más tagállamának Magyarországon lakóhellyel rendelkező állampolgárai is. A Nemzeti Választási Iroda ilyenkor a jelölt állampolgársága szerinti tagállam illetékes hatóságát értesíti arról, hogy a jelölt magyar listán kíván indulni, és kéri annak igazolását, hogy a jelölt az állampolgársága szerinti tagállamban nem áll olyan rendelkezés hatálya alatt, amely szerint nem választható.

Elutasítja a Nemzeti Választási Bizottság annak a jelöltnek a nyilvántartásba vételét, illetve törli a jelöltek közül azt, akit az EU más tagállamában jelöltként nyilvántartásba vettek, illetve akinek az állampolgársága szerinti tagállam illetékes hatóságától kapott válasz szerint nincs választójoga.

A fellebbezéseknél a benyújtónak minden esetben igazolnia kell érintettségét

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a jogorvoslatoknál a fellebbezés benyújtójának igazolnia kell érintettségét, és nem elegendő arra hivatkoznia, hogy választópolgár, vagy hogy ő nyújtotta be a fellebbezés alapját adó kifogást.

Az Országgyűlés tavaly szeptemberben módosította a választási eljárásról szóló törvényt és változtatta meg a fellebbezés benyújtásának szabályait. Korábban fellebbezést – a kifogáshoz hasonlóan – bármely választópolgár, jelölt, jelölőszervezet, vagy az ügyben érintett jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet benyújthatott.

A jogszabály azonban most – egyezően a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem szabályaival – azt írja elő, hogy fellebbezést csak „az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet” nyújthat be. A törvény azonban nem rögzíti az érintettség fogalmát.

Ezért az EP-választás kampányában a fellebbezések elbírálásánál a másodfokon eljáró Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) minden esetben vizsgálnia kell a fellebbező érintettségét, vagyis hogy joga volt-e benyújtani a jogorvoslatot. A fellebbezésekkel kapcsolatos érintettség vizsgálatánál még nincs kialakult választási bizottsági joggyakorlat, bár a jogszabály a bírósági felülvizsgálati kérelmeknél már korábban is megkövetelte a kérelmező érintettségét, így széles körű kúriai és alkotmánybírósági gyakorlatalakult ki.

Az NVB-nek esetről esetre kell vizsgálnia a fellebbezés benyújtójának érintettségét, azt, hogy az adott ügy a kérelmező jogát, jogos érdekét, kötelezettségét közvetlenül érinti-e.  A kúriai és alkotmánybírósági gyakorlat szerint a jogorvoslati kérelem benyújtójának azt kell igazolnia, hogy az állított jogsérelemnek közvetlen hatása van saját jogaira és kötelezettségeire.

Ehhez azonban a bíróságok szerint nem elegendő alap az, hogy a fellebbezés benyújtója választópolgár, vagy az, hogy a támadott döntés alapjául szolgáló kifogást a beadványozó nyújtotta be. Az érintettséget minden esetben a kérelem benyújtójának kell igazolnia, a választási bizottság nem rendelhet el hivatalból bizonyítást.

Forrás: MTI


Hasonló cikkek