Nem csillapodik a pénzmosási botrány Európában

Avatar

A Danske Bank után egy újabb északi bankról, a Nordeáról állítják, hogy hétszáz millió euró tisztára mosásában segédkezett Oroszország és más korábbi szovjet tagállamok számára. A dolog fintora, hogy a Nordeát is a megbízható intézetek között tartották számon 

Euróban számolva milliárdokról van szó, csak ámulunk és bámulunk – fogalmazta meg véleményét Szajlai Csaba közgazdász, a Figyelő főszerkesztő-helyettese. Mint mondta, szakmai nyelven szólva ezek a bankok hosszú időn keresztül transzparensen működtek, azonban kiderült a valóság, hogy hosszú időn keresztül mosták a pénzt.

Mint mondta, a bankok kelet-európai oligarchák pénzeit mosták tisztára. Emlékeztetett: a Danske Bank és a Nordea Bank ügyéhez hasonlóan korábban a Deutsche Bank is hasonló ügybe keveredett. A közgazdász elmondta, az ügy pikantériáját az adja, hogy a Danske Bank egy szálon keresztül jutott el a Deutsche Bankig, és egyfajta kvázi vérbosszú is történik a bankárok között, mert egymásról szivárogtatnak ki információkat.

Szigorúbb szabályokat kellene hozni

Úgynevezett tükörügyletek apropóján zajlott a pénzmosás, ami azt jelenti, hogyha például valaki Moszkvában rubelben jegyzett egy tranzakciót, az a tranzakció megjelent New Yorkban, Genfben és Londonban is – magyarázta Szajlai. Az ilyen fajta kettős könyvelések után szokott utánajárni a hatóság – tette hozzá.

Véleménye szerint ezek után az ügyek után az Európai Bankhatóságok szigorúbb szabályokat fognak alkalmazni, túl azon, hogy a pénzmosás olyan, mint a prostitúció: mindig volt, van és lesz is.

Meg lehetne akadályozni

Miközben Oroszország ellen kemény szankciókat fogalmaz meg az Európai Unió, azok a bankok, amelyek az unióban vannak, mindenféle gátlás nélkül részt vesznek olyan pénzmosási ügyletekben, amelyek eddig alapvetően inkább csak a svájci bankokra voltak jellemzőek – hangzott el a műsorban.

Szajlai Csaba erre reagálva elmondta, miközben folyik egyfajta politikai-gazdasági megszűrése más uniós tagállamoknak, addig elképesztő üzemben ment a pénzmosás. A közgazdász szerint ennek minél hamarabb véget kell vetni. Az Európai Unióban több mód is van arra, hogy ezt megakadályozzák. Ilyen például egy OECD eljárási szabályozásának bevetése, vagy az Európai Bankhatóság pozíciójának megerősítése.

Hozzátette: az Európai Unió tagállamaiban a pénzmosást eltérően szabályozzák, így hasznos lehet, ha egységes szabályozást alakítanának ki. Szajlai elmondta, aggasztó, hogy az ilyen fajta pénzmosodák osztrák bankokon keresztül is zajlik.

Veszélyeztetve van az európai unió pénzbiztonsága

A pánikot el kell kerülni, hinni kell abban, hogy a bankok továbbra is biztonságosak, és az állam, illetve a gazdaság érdekeit szolgálják – mondta Szajlai. A magyar pénzmosási törvénynek köszönhetően hazánkban ritkák az ilyen esetek, legutóbb a Questor pénzmosási ügyétől volt hangos a magyar sajtó, de szerencsére elmondható, hogy nem mindennaposak az ilyen esetek – tette hozzá.

Az Európai Unió országainak törekedniük kellene arra, hogy kiszűrjék az ilyen jellegű tranzakciókat, azonban a bankárok és a bankok nagyon kreatívak tudnak lenni abban, hogy ezeket az ügyeket miként intézzék el „fű alatt” – fogalmazott a közgazdász.

Hozzáfűzte: még mindig nem értük el a jéghegy csúcsát, napról napra egyre több történet kerülhet napvilágra. A fontos kérdés az lesz, hogy miként lehet majd szankcionálni a bankokat és bankárokat, valamint megszüntetni a pénzmosás velünk élő folyamatát – magyarázta Szajlai Csaba.

Forrás: hirado.hu


Hasonló cikkek