A fagy, a szupercella, az aszály, az emelkedő napszám, és az alacsony felvásárlási ár veszi el a keceli ültetvényesek kedvét a termeléstől
Az idén azok jártak jól, akiknek bodzájuk van. Pontosabban csak azok a bodzatermesztők, akiknek nem Kecel déli részén, hanem a soltvadkerti országút környékén terem az ültetvényük. Azt csak sejteni lehet, hogy miért emelkedett az egekbe a bogyós termés ára. Néhány éve, amikor 60–80 forint volt, szinte nem érte meg leszedni, olyannyira nem, hogy a tolvajok sem jártak ki éjjel megdézsmálni az ültetvényeket. Tavaly már 400–500, az idén 500–630 forint körül mozgott a kilogrammonkénti ár. Hogy most miért is keresett a gyümölcs? Állítólag a pandémia ellen lehet jól felhasználni a bogyók tartalmát, de Kecelen azt mondják, hogy a kínai cékla leve nem vált be az élelmiszerek festékanyagának, így a bodza mellett döntöttek a nyugati országokban. Magyarországon 6400, míg Kecelen 420 hektáron termesztenek bodzát. Akinek ebből van elegendő, az most jól járt.
Kornóczi János hegyközségi elnök, elmondta, hogy a bodza esetében ugyan jók voltak az árak, de volt olyan ültetvény, ahol a korábbi hektáronkénti 170 mázsa helyett úgy 60 mázsányi maradt a forróság miatt. Azt mondja, hogy öntözés nélkül nincs jövője a térségben a gyümölcstermesztésnek. Csóka Mihály ehhez hozzátette, hogy a légköri aszálytól nagyon szenvedtek a gyümölcsösök. Többször ugyanis afrikai eredetű forróság tikkasztotta a növényeket.
Ádámné Erzsébet, akinek a családja is gyümölcstermesztéssel foglalkozik, azt mondta, hogy az időjárás mellett egyre nagyobb gondot jelent a megfelelő munkaerő megtalálása. Kérdés persze az, hogy gond-e a munkanélküliség a településen. A munkaügyi központ szerint 251 állástalant tartottak számon a városban, augusztusban. Közülük 107 ügyfélnek egy év óta nincs hivatalos pénzkereseti tevékenysége. Mivel gond a kétkezi munkások hiánya, ezért Erdélyből érkeznek emberek évek óta. De már azok sem a régi megbízható szüretelők. Az első érkező hullám volt a legszorgosabb sok évvel ezelőtt, de ők már Nyugat–Európában dolgoznak több pénzért. Kecelen nettó 1200 forint a napszámos átlagbér óránként, de az egyik gazdánál már feljebb akarták srófolni a bérüket, aki kijelentette, hogy a szőlő nem bír el többet.
A szőlőkombájnnal egy nap akár hat hektár is leszüretelhető, feltéve, hogy a parcellák nincsenek távol egymástól, és nagyobb összefüggő területűek. Így 180 ember teljesítménye váltható ki. Míg egy hektár kézi szüret úgy 300 ezer forintba kerül, addig 50 ezer forint plusz áfa a gépi szüret. Nincs kínlódás, nincs adminisztráció, nem kell piszkálni az embereket, hogy gyorsabban dolgozzanak, nem kell kávéztatni őket, nem eszi az ideget a gazda. Az idén a felvásárlási árak alapvetően nem változtak, miközben ahogy a gazdák mondják, a növényvédő szerek ára jelentősen emelkedett, a gázolajé szintén araszol felfelé – tette közzé a BAON.hu
Juhász Márta
