Az Aktuality.sk weboldalon jelent meg egy cikk, melynek szerzője nehezményezi, hogy a szakolcai kürtöskalácsot (trdelník) Magyarországon és Csehországban is sütik, holott Szlovákiának van rá védjegye.
Ha valami keresett, akkor a tilalmak nem érvényesek – kezdi írását a szerző, aki szerint ez különösen érvényes a szakolcai „trdelník” esetében, amelyet Budapesten és Prágában egyaránt megvásárolhat az odalátogató turista. A cikk szerint a „trdelníket” kizárólag Erdőháton (Záhorie) kellene készíteni, ám ennek ellenére Magyarországon és Csehországban is kapható.
A cikkíró nehezményezi, hogy a szlovákok „harcolták ki” a kürtőskalács védjegyét, mégis Magyarország használja azt. Mondja ezt úgy, hogy közben a mellékelt videó elején említésre kerül, hogy a kürtőskalács receptje Erdélyből származik. A szakolcaiak a receptet Gvadányi József őrgrófnak köszönhették, aki életének utolsó éveit töltötte Szakolcán.
2013-ban Hantz Péter és Pozsony Ferenc tudományos kutatók bebizonyították, hogy a „szakolcai trdelník” másként készül, mint a székely-magyar kürtőskalács. A szlovákok kürtőskalácsa alig kétszáz éves hagyományra tekint vissza. Apró érdekesség, hogy éppen a mi Juhász Gyulánk jegyezte fel, amikor a helyi gimnázium tanáraként dolgozott. Ezzel szemben Erdélyben már 1679-ben írásban megemlékeztek a kalácsról.
A 2004-ben alakult Szakolcai Kürtőskalács Egyesület elérte, hogy 2010-ben „skalický trdelník” néven megszerezzék az Európai Bizottság földrajzi védjegyét, Szlovákiában ez lett az első védett termék, megelőzve még a szlovák brindzát (!!!) is. Ennek alapján a szakolcai kürtőskalácsot csak a szakolcai és szenicei járásokban lehet elkészíteni.
A szlovák szerzőnek ezért szúrja a szemét, hogy mindezek ellenére “ugyanilyen” kaláccsal találkozunk Budapest és Prága standjain is. Az igazság az, hogy a szakolcai kürtős eltér az eredeti székely-magyar kürtőskalácstól, amelyet parázson vagy forró melegben sütnek, és csak dióval, mandulával vagy felaprított barackmagokkal szórnak be. A szlovák trdelníken nem alakul ki karamellizált cukormáz, mert nem a sütés előtt, hanem a sütés után hintik be cukorral, illetőleg forgatják cukorba.
Magyarország és Szlovákia Tokaj márkanévvel kapcsolatban szinte vita alakult ki. A szlovákok konokul ragaszkodtak a Tokaj név használatához, mivel az már külföldön is közismert márkának számított. A magyar fél ezt kifejezetten ellenezte. Egyben a fogyasztók megtévesztésének nevezte a „Tokaj” eredetmegjelölést olyan szlovák borokra, amelyek sok esetben nem felelnek meg a Tokaj névhez fűződő magas minőségi követelményeknek. 2014-ben az Európai Bíróság ennek ellenére elutasította a magyar fellebbezést a “Tokaj” márkanév ügyében.
Forrás: ma7.sk
Fotó: wikimedia
