Nem ismeri el a Nyugat az ukrán megyék elszakítását célzó népszavazásokat

Elutasítóan reagáltak a nyugati országok vezetői arra a hírre, hogy az oroszok által megszállt ukrajnai megyékben népszavazásokat akarnak kiírni az Oroszországhoz való csatlakozásról.

Az elmúlt nyolc évben az oroszon kívül egyetlen kormány sem ismerte el a 2014-es donyecki és luhanszki referendumokat, a krímit pedig csak néhány. Könnyen lehet, hogy a mostaniakkal is ugyanez lesz a helyzet.

 

„Vicces lenne, ha nem volna olyan tragikus a helyzet”

 

„Vicces lenne, ha nem volna olyan tragikus a helyzet” – így foglalta össze az érzéseit Emmanuel Macron francia elnök a Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyékben szeptember 23. és 27. között tartandó népszavazások tervével kapcsolatban. A négy, részben orosz megszállás alatt lévő ukrán megye Moszkvával kollaboráns vezetése kedden egymás után jelentette be, hogy már a hétvégén referendumot akarnak tartani az Oroszországhoz való csatlakozásról.

Az oroszbarát szeparatisták 2014 májusában is a népszavazás eszközéhez nyúltak a hatalmuk legitimálásához. Ezek nyomán jött létre a Moszkvát kiszolgáló Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság, melyeket azóta sem ismert el egyetlen független állam sem, Oroszország kivételével. A Krímben 2014-ben szintén népszavazással döntöttek az Oroszországhoz való csatlakozásról, ennek eredményét csupán néhány állam ismerte el, például Venezuela, Bolívia, Kuba, Szudán, Szíria, Kazahsztán és Afganisztán.

 

A négy megye nagyjából Ukrajna területének 15 százalékát adja

 

Ezúttal a tét még nagyobb a Donbaszban. A négy megye nagyjából Ukrajna területének 15 százalékát adja, azaz együtt körülbelül akkorák, mint Magyarország. Ráadásul, ha Moszkva valóban annektálja a megszállt területeket, az várhatóan komoly háborús eszkalációhoz vezet majd.

A 2014-es népszavazások a nyugati világ szerint egyáltalán nem voltak demokratikusak és legitimek, a most hétvégén tartandók pedig még kevésbé ígérkeznek annak. A referendumok bejelentésére adott nemzetközi reakciók is ehhez illeszkednek. Az Egyesült Államok, a különböző uniós tagállamok, Kanada, Törökország, az EU és a NATO vezetői sorra jelentették be kedd este, hogy nem fogják elismerni az eredményt.

 

Josep Borell: Ha tényleg megtartják a népszavazásokat, akkor az EU újabb szankciókat vethet ki Oroszország ellen.

 

Az EU újabb szankciókat vethet ki Oroszország ellen

 

Az uniós külpolitika első embere, Josep Borrell azt is kilátásba helyezte, hogy ha tényleg megtartják a népszavazásokat, akkor az EU újabb szankciókat vethet ki Oroszország ellen. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szintén kedden, de még a referendumokról szóló bejelentések előtt azt mondta, hogy nincs értelme Moszkva további szankcionálásának.

Hiába azonban a nemzetközi felháborodás, az összehangolt referendumok valószínűleg nem a nagyvilágnak szólnak, hanem Moszkva háborús céljait hivatottak támogatni. Ha valóban megtartják a népszavazásokat, és kimondják, hogy az érintett megyék Oroszország részei, annak óriási következménye lesz a háború alakulására. Innentől kezdve ugyanis az orosz hadsereg már a „saját” területét védené, legalábbis orosz értelmezésben, ami lehetőséget nyújtana arra, hogy Moszkva elszakadjon a különleges katonai művelet mantrázásától, és másképp keretezze a konfliktust.

 

Az orosz sorkatonákat alapesetben tilos külföldre küldeni

 

Ahogy arra Rácz András Oroszország-szakértő is felhívta a figyelmet, orosz sorkatonákat alapesetben tilos külföldre küldeni, de a szóban forgó területek annektálásával ez az akadály kiküszöbölhető. A „honvédelemre” hivatkozva ráadásul könnyebb részleges vagy teljes mozgósítást elrendelni, az orosz területek elleni támadás pedig akár még nukleáris fegyver bevetésére is okot adhat a moszkvai stratégiai doktrínák szerint.

Forrás: euronews.com

 

Amennyiben tetszik a tartalmak sokszínűsége, kérjük szánjon még ránk pár percet támogassa a PannonHírnök szerkesztőinek munkáját és kövessen minket a Facebookon!

 


Hasonló cikkek