Peking valószínűleg nem fog erővel fellépni a tüntetőkkel szemben, így nem válik – ahogy a nyugati sajtóban előszeretettel emlegetik – második Tienanmen-tér Hongkong pénzügyi központjából – mondta a honvedelem.hu-nak Matura Tamás Kína-kutató.
„Hongkong lakosainak joguk van szabad és tisztességes választásokhoz” – szögezte le Nick Clegg a kínai nagykövettel való találkozása előtt. Az Egyesült Királyság miniszterelnök-helyettese emellett arra figyelmeztetett, hogy „Nagy-Britanniának és Kínának a két ország közötti, 1984-ben kötött közös nyilatkozat szerint kötelezettségei vannak a hongkongi nép irányában, szabadságjogaik megőrzését illetően”. A terület 1997. július elsején került ismét kínai fennhatóság alá. A brit részről Margaret Thatcher kormányfő által aláírt megállapodás szerint Kína az „egy ország, két társadalmi rendszer elv” keretében 50 évre szavatolta a korábban 155 éven keresztül a brit koronához tartozó Hongkong különleges autonóm státusát és kapitalista gazdasági rendszerét.
Hongkongban sosem volt valódi demokrácia, hiszen a brit uralom idején sem voltak szabad választások, tehát egyáltalán nem arról van szó, hogy Peking a nyugati értelemben vett demokratikus választójogot csorbítaná. „A hongkongi választási rendszert, illetve a kormányzó kiválasztásának módját a britektől vette át Kína, amikor visszakapta a terület ellenőrzési jogát” – hangsúlyozta Matura Tamás. Sőt, a rendszeren azóta sokat javítottak, bizonyos értelemben demokratizáltak, hiszen bővítették például a korábban mindössze 400 fős jelölőbizottságot 1200 főnyire.
A Hongkong pénzügyi központját elfoglaló tüntetők „igazi demokráciát” követelnek, elutasítva a 2017-ben esedékes kormányzóválasztás Peking által megszabott feltételeit, például azt, hogy az általános választójog bevezetése ellenére az említett 1200 fős jelölőbizottság hagyja jóvá a jelöltek személyét. A demonstrálók úgy vélik, a szabad választásoknak része kell, hogy legyen a szabad válaszhatóság, ezért követelik a jelöltállítás jogát. „Peking szempontjából a helyzet több mint kínos: egyfelől nem engedhet a tüntetők követeléseinek, mert tart attól, hogy az események eszkalálódnak, másfelől viszont keményen sem léphet fel egyrészt a nemzetközi figyelem, másrészt a város különleges gazdasági tényezője miatt” – mondta a szakértő.
A kínai vezetés egyébként minden fórumon azt hangoztatja, hogy Hongkong maga is képes lesz kezelni a problémát, illetve az eddigi eseményekből az is látszik, hogy fontos számára legalább a demokratikusság látszatát kelteni ebben az ügyben. Fontos ez azért is, mert Kínának ügyelni kell például a tajvani véleményekre: a szigetország békés csatlakozása a szárazföldhöz azon is múlhat, hogy Peking miként áll hozzá a belső problémáihoz – mondta Matura Tamás.
A szakértő szerint az a tény, hogy a tüntetők már csaknem egy hete az utcán lehetnek, és megbéníthatják a város egyik legfontosabb részét, annak a bizonyítéka, hogy Hongkongban nincs nyílt elnyomás. Hozzáfűzte, hogy nyugaton, egy előre nem bejelentett, hasonló méretű tüntetést már régen szétvert volna a rendőrség, ami jól jelzi, hogy a pekingi kormányzat milyen óvatosan közelít az eseményekhez.
A konfliktus minden résztvevője jelenleg a kivárásra játszik, és a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a helyi vezetés, illetve biztonsági erők oldják majd meg a problémát, vagy egyszerűen kifárad az „esernyős forradalom”.
Forrás: honvédelem.hu
