Nem emelkedhet a rezsi és nem drágulhatnak az élelmiszerek – ezzel az alapelvvel fogadta el a kormány a következő évtizedekre vonatkozó nemzeti energia- és klímatervet. Európában dilemmát okoz a klímavédelemre fordatható források előteremtése: több tagállamban felmerült az üzemanyagárak emelése, de több zöldpárt a húst és a tejet is drágítaná, mert sok metánt termelnek a tehenek – hangzott el az M1 Híradójában.
A kormány vállalja, hogy 2050-re klímasemleges lesz Magyarország, azzal a feltétellel, ha az átállás költségeit a legnagyobb szennyezők fizetik meg.
2022-től a 25 ezer főnél nagyobb magyarországi városokban kizárólag elektromos buszokat lehet forgalomba állítani – ez is szerepel a kormány készülő klíma- és környezetvédelmi akciótervében, amelyről Orbán Viktor beszélt csütörtökön évindító sajtótájékoztatóján.
A miniszterelnök a feladatok között megemlítette, hogy minden illegális szemétlerakó helyet meg kell szüntetni, továbbá mentesíteni kell a folyókat a műanyag palackoktól. A kabinet a héten elfogadta a nemzeti energia- és klímavédelmi stratégiát is, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia- és klímapolitikai feladatait.
Az intézkedések elősegítik, hogy 2050-re hazánk karbonsemleges legyen
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a stratégia ismertetésén kiemelte: a dokumentum számos konkrét intézkedést tartalmaz, amelyekkel elérhető, hogy 2030-ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen.
Az intézkedések alapot teremtenek arra is, hogy 2050-re Magyarország karbonsemleges legyen, vagyis drasztikusan lecsökkentse a Föld hőmérsékletét befolyásoló üvegházhatású gázok kibocsátását.
Szólt arról is, hogy a hosszú távú lépéseket tartalmazó programterv, a Nemzeti tiszta fejlődési stratégia 2050 az év végéig elkészül.
Az energiahatékonysággal meg lehet őrizni a rezsicsökkentés eredményeit
„Arra irányulnak az intézkedések majd, hogy a fogyasztók energetikai, rezsikiadásait fenntartható módon minimális, de a szolgáltatók költségeit fedező szinten tartsuk. Segítjük a fogyasztókat, hogy javítsák az energiahatékonyságukat, okosabban használják az energiaforrásaikat” – mondta Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár. Hozzátette, ugyanakkor 50 ezer milliárd forintba kerül majd, hogy 2050-re karbonsemleges legyen Magyarország.
A klímabajnokság élmezőnyében van Magyarország
Egész Európa hosszú viták előtt áll, hogy hogyan lehet előteremteni a karbonsemlegesség eléréséhez szükséges pénzt – erről beszélt Orbán Viktor évindító sajtótájékoztatóján. A miniszterelnök négy pontban foglalta össze Magyarország álláspontját, amit majd a vitában képvisel.
„A klímarongálókkal kell első helyen megfizettetni a klímasemleges gazdaság költségeit, ezek a nagy szennyező országok és a nagyvállalatok, tehát a teher nem eshet a kicsik vállára. A második, hogy úgy kell végrehajtani ezt a politikát, hogy ne emelkedjen a családok által fizetett energia és élelmiszer ára se. A harmadik, hogy nem a szegényebb országoktól kell elvenni a pénzt, ez azt jelenti, hogy az Európai Unió következő költségvetésében nem fogadható el, hogy a kohéziós alapokból vegyük el a pénzeket, és tegyük át klímavédelmi célokra” – mondta a miniszterelnök.
Az is fontos, hogy kimondják – tette hozzá –, hogy atomenergia nélkül nem lehetséges klímasemleges gazdaságot építeni.
Orbán Viktor azt is hangsúlyozta: Magyarország kiindulópontja a klímasemlegesség útján kedvező, mert 21 olyan ország van, amely képes volt jelentős gazdasági növekedésre, miközben csökkentette szén-dioxid-kibocsátását, és Magyarország ezen országok között van. „Magyarország a klímabajnokság élmezőnyéhez tartozik” – hangsúlyozta a kormányfő.
A főváros új vezetése klímavészhelyzetet hirdetett
„Nem szavakra, hanem tettekre van szükség ahhoz, hogy Budapest zöldebb legyen” – mondta Dorosz Dávid, a főpolgármester klímaügyekért felelős helyettese. Álláspontja szerint a kormány csak beszél, de nem tesz semmit. Arra a kérdésre, hogy a főváros új vezetése mit tett, azon kívül, hogy kihirdette a klímavészhelyzetet, azt mondta: leállították a Városliget fejlesztését, és majd lesz egy új erdő is.
Társasházak fűtéskorszerűsítése, napelemes fejlesztések, szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése – egyebek mellett ezekkel az intézkedésekkel kampányolt Karácsony Gergely tavaly főpolgármester-jelölti programjában. Az azóta megválasztott városvezető akkor megígérte, hogy Budapest az ő irányításával aktív szerepet vállal majd a klímavédelem és a klímatudatosság terén.
A konkrét intézkedések mégis váratnak magukra.
Pénteki sajtótájékoztatóján a párbeszédes Dorosz Dávid klímavédelemért felelős főpolgármester-helyettes arról nem beszélt, hogy saját kampányvállalásaikat eddig miért nem kezdték el megvalósítani, nem árult el részleteket. Mindössze annyit mondott: a konkrét intézkedéseket előbb inkább a kormánytól várják.
„A főváros új vezetése Karácsony Gergely vezetésével elkötelezett, hogy a következő öt évben valódi és kemény lépésekkel dolgozzunk, és ha végre Orbán Viktor is megérkezik, és felébred arra, hogy ez a téma fontos, akkor valódi tetteket várunk” – mondta Dorosz Dávid.
Szerinte valódi tettekből a kormány részéről mutatkozott hiány, a fővárosban viszont az elmúlt három hónapban nem. Stábunk kérdésére azonban Dorosz Dávid mindössze két példát: a Liget-projekt fejlesztéseinek akadályozását és a csepeli nagyerdő telepítését tudta felidézni.
A zöldberuházásokat a kormány valósította meg
A Liget-projekt eddig megvalósult és tervezett fejlesztései is a park zöldfelületeinek megújítására és növelésére irányultak. A projekt több eleme pedig éppen arról szólt, hogy a feleslegesen lebetonozott területeket felszámolják.
A csepeli erdőfejlesztés sem a fővároshoz kötődik, hanem a kormány által szorgalmazott atlétikai centrumhoz tartozó beruházás, amelynek eredeti tervei között is egy hetvenhektáros közpark létesítése szerepelt. A fejlesztés ráadásul az elmúlt harminc év legzöldebb beruházása Budapesten.
Zöldberuházások terén Karácsony Gergely eddig csak Zuglóban bizonyított oly módon, hogy 2018-ban megígérte az ott lakóknak, a légszennyezettség csökkentése érdekében klímaerdőt telepít. Karácsony Gergely akkor ásóval a kezében pózolt, hogy népszerűsítse a projektet. A zuglói klímaültetvényből azóta csak néhány facsemete, elszáradt cserje és eldobált műanyag palack maradt.
Forrás: M1
