Pálfalvi Milán: 2021 új fejezetet nyithat Európában
Magyarország felkészülten áll a jövőbeni feladatok előtt, erről a Nueco vezetője beszélt az új év közeledtével.
Pálfalvi Milán szerint fenntarthatóbb és versenyképesebb lehet hazánk az új EU-s források hatékony felhasználásával. Ez is tétje annak, hogy Magyarország sikeresen menedzseli-e az Unióval kötött partnerségi megállapodást.
Pálfalvi Milán úgy véli, hogy az operatív programok hatására 2030-ra olyan célokat érhetünk el, melyekkel a Kárpát-medencei magyarság megerősítheti a szerepét a régióban és szövetségesei körében.
Ha a világban zajló politikai csatákon és külső tényezőkön túltekintünk, láthatjuk, hogy a gazdaság működése nagymértékben meghatározza a mindennapjainkat. Ezért is kiemelten fontos, hogy minden nézetbeli különbség mellett is megmaradjon a nemzetek gazdasági
együttműködése. Ebben pedig a természetes verseny várhatóan felértékelődik az évtized során.
Bizakodók lehetünk, miután Magyarország felkészülten áll a jövőbeni feladatok előtt, zárul a közlemény.
Nueco: A magyarok többsége elégedett az elmúlt tíz év gazdaságpolitikájával egy friss felmérés szerint
A válaszadók többsége elégedett a magyar gazdaságpolitika elmúlt 10 évével, derül ki a Nueco felméréséből. A kutatás több mint 1000 fő bevonásával készült február elején és arra ad választ, hogyan ítélik meg a 2010 utáni időszak gazdasági intézkedéseit a megkérdezettek. Az összesítésből az látszik, hogy a válaszadók 60,7 százaléka elégedett, illetve 38,2 százalékuk elégedetlen.
„Ön elégedett az elmúlt 10 év gazdaságpolitikájával?” – hangzott a felmérés kérdése. „Az elmúlt 10 év gazdaságpolitikájáról mondtak véleményt a megkérdezettek. A válaszadók többsége, 60,7 százalékuk elégedett, kisebbségben vannak az elégedetlenek, arányuk 38,2 százalék.
A két csoport éles kettéválását mutatja, hogy mindössze 1,1 százalék azok aránya, akik semlegesen értékelik a 2010 utáni időszak gazdasági intézkedéseit” – számol be a Nueco az általa készített online kutatás eredményéről. A többség szerint fejlődik az ország: a megkérdezettek közül többen ki is fejtették véleményüket, ezekről számolt be lapunknak a kutatást végző szervezet vezetője, Pálfalvi Milán.
„»Mindenki láthatja, hogy az ország épül!« –
ezzel a véleménnyel írható le, miként vélekednek makrogazdasági szinten azok, akik elégedettek. Többen kifejtik, hogy szerintük ehhez hozzájárult az
»IMF hazaküldése«, a »segély helyett munkát« politika és az is, hogy »sikerült leszámolni a merjünk kicsik lenni«
rossz hozzáállással” – jelentette ki.
„A saját bőrünkön is érezzük az intézkedések hatását”
„A háztartások esetében a »jobban élünk, mint 2010 előtt« mondattal lehetne összegezni a többség álláspontját. Ennek okát a családok támogatásával magyarázzák, érveket, példákat hoznak fel saját személyes életükből. Ezzel szemben az elégedetlenek táborában erőteljes a protest hangulat, és sok esetben jelen van az érzelmektől sem mentes vélemény” – árulta el Pálfalvi.
Polarizálódik a társadalom
„Kiélezett különbség mutatkozik az elégedettek és az elégedetlenek között. Ezt jól mutatja az is, hogy a válaszadók között elhanyagolható azok aránya, akik semlegesek. Szélsőséges vélemények a kisebbik csoportban jellemzőek, míg a többség inkább érveket sorakoztat fel. A kutatás eredménye röviden úgy foglalható össze, hogy a megkérdezettek többsége pozitívan értékeli az elmúlt 10 év gazdaságpolitikáját” – zárta gondolatait a Nueco vezetője.
Pálfalvi Milán: Ezért bíznak a magyarok a gazdaság járvány utáni erősödésében
A járványhelyzetben hozott intézkedések támogatói optimisták az ország jövőjét illetően és úgy gondolják, a magyar gazdaság erősödni fog a válság utáni időszakban, derül ki a Nueco legfrissebb elemzéséből.
A márciusban készült kvalitatív kutatás több mint 1000 fő bevonásával arra kereste a választ, hogy a megkérdezettek szerint a magyar gazdaság erősebb lesz-e a járvány után, mint előtte volt. Az összesítésből az látszik, hogy nemcsak a vélemények, hanem a hozzáállás tekintetében
is két, egymástól gyökeresen elkülönülő csoportról beszélhetünk.
Az egyik ilyen csoport az optimisták, akik higgadtak, racionálisak és érvelnek. Ők azok, akik bíznak a válságkezelésben és hisznek abban, hogy Magyarország kilábal a világszinten uralkodó, gazdaságilag is nehéz helyzetből. Fontosnak tartják az öngondoskodást és igyekeznek konkrét adatokkal is alátámasztani állításaikat, megindokolják, miért van alapja a jövőbe vetett bizalomnak. Mint mondják, az optimizmus oka a magyar gazdaságpolitika eddigi teljesítménye, az elmúlt 10 év pedig bizonyíték rá, hogy van értelme bízni a járvány utáni erősödésben.
A másik csoport a szkeptikusok, pesszimisták, akik kifejezetten borúlátóak, és úgy vélik, a jövő inkább kilátástalan. Esetükben egyszerre van jelen a demotiváltság és – ahogy fogalmaznak – a tehetetlen düh. Szerintük egyáltalán nem várható, hogy a gazdaság erősödik a járvány után, az
ország helyzetét általánosan rossznak ítélik, amiért a jelenlegi vezetést okolják.
Véleményüknek érzelmeik hangsúlyozásával igyekeznek nyomatékot adni. A többség a járvány általános gazdasági hatásáról ugyan negatívan vélekedik, de az optimisták megjegyzik azt is, hogy az ország erős, felkészült állapotban került bele a válságba.
Ezt a stabilitást a megkérdezettek a családtámogatással, valamint a „segély helyett munkát” elv bevezetésével és alkalmazásával indokolták egy korábbi, a Nueco által még februárban készített online felmérésben.
Milyen konkrét okok miatt bíznak a válaszadók a jövőben?
A kvalitatív kutatás szerint a jövő kilátásait pozitívan értékelők fontosnak tartják az öngondoskodási képességet és azokat az intézkedéseket, melyek enyhítik a korlátozások miatt jelentkező nehézségeket. Ide sorolják a gazdaság-újraindítási akcióterv részét képező új hitelkonstrukciót a járvány miatt bajba került kis- és középvállalkozásoknak.
Fontosnak tartják továbbá azt is, hogy a gazdaságvédelmi akcióterv eszközei között szerepel a bértámogatás, valamint a hitelmoratórium, amellyel enyhültek a családok és a vállalkozók terhei. Úgy vélik, ezen intézkedések nélkül a járvány okozta nehéz helyzet a jelenlegihez képest rosszabb lenne. Pozitívumként említik továbbá, hogy növekedett a felhasználási hatékonyság, és az elmúlt egy évben jobban tudatosodott az emberekben a helyes életvezetés fontossága.
Erősödő polarizálódás: érvek kontra érzelmek
A kvalitatív felmérés készítői az eredményeket vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy nincs érdemi átfedés, vagy átjárás a két, egymástól erősen elkülönülő csoport között. Vagyis aki optimista, az szinte kivétel nélkül támogatja a jelenlegi válságkezelő intézkedéseket és bízik a
jövőben. Ezzel szemben azok a válaszadók, akik negatív jövőt valószínűsítenek, sok esetben a könnyen ellenőrizhető adatokat sem akarják tényként elfogadni, valódi párbeszédre pedig kevésbé nyitottak, számolt be lapunknak Pálfalvi Milán, a felmérést végző szervezet vezetője.
A többség szerint fejlődik az ország
A Nueco előző, februári felmérése szerint a magyarok többsége elégedett az elmúlt 10 év gazdaságpolitikájával. A megkérdezettek közül többen ki is fejtették véleményüket: „Mindenki láthatja, hogy az ország épül!” – ezzel a véleménnyel írható le, miként vélekednek makrogazdasági szinten azok, akik elégedettek. Többen kifejtik, hogy szerintük ehhez hozzájárult az „IMF hazaküldése”, a „segély helyett munkát” politika és az is, hogy „sikerült
leszámolni a merjünk kicsik lenni” rossz hozzáállással.
A Nueco két kutatásából leszűrhető, hogy míg a kormányzati intézkedéseket pozitívan megítélő válaszadók tényekkel támasztják alá érveiket, addig a negatívan válaszolók inkább érzelmekre alapozott véleményeket hangoztatnak. Ez nem is csoda, hiszen a baloldali véleményvezérek is
rendszeresen ugyanígy figyelmen kívül hagyják az adatokat, amikor kritikát fogalmaznak meg a kormánnyal szemben. „Magyarországon nem influenszereken múlik a környezettudatosság” – jelentette ki a kutatásvezető.
A Föld napja alkalmából készített kutatást a Nueco a magyarok környezettudatosságáról.
Miért készítettek kutatást éppen a Föld napjára?
Minden évben április 22-én van a Föld napja, amit Magyarországon 1990 óta tartunk. Az ötletet 1969-ben az UNESCO konferenciáján vetették fel, első ízben pedig 1970. március 21-én rendezték meg. A bolygó megbecsülését célzó világnap végül áprilisban, a megújuló természet havában találta meg végső helyét a naptárban, amelyhez ma már számos esemény kapcsolódik.
Ezek közé tartozik például, hogy civil szervezetek, helyi önkormányzatok, iskolák és óvodák fát ültetnek, rajzpályázatot hirdetnek, a közösségek megtisztítják a környezetüket. Nekünk magyaroknak nemzeti büszkeségünk, hogy hazánkban már óvodás kortól kiemelt feladat a környezettudatosságra nevelés, a Föld megóvását pedig Áder János köztársasági elnök legfőbb közjogi méltóságként is
képviseli.
Ezek azok az előzmények, amelyek önmagukban is elegendőek lennének, hogy a téma kapcsán kutatást végezzünk, azonban a jövő izgalmas lehetőségeket tartogat számunkra. Ezért készítettünk felmérést arról, hogy mit gondolnak a magyarok a 2030-as klímacélról, versenyképességről, fenntarthatóságról.
Milyen helyet foglal el hazánk a nemzetközi trendekben, a klímavédelem terén?
Magyarországot az öko-pragmatizmus jellemzi, szemben a nyugaton tapasztalt zöld divatirányzattal, amelynek szélsőséges képviselői odáig merészkednek, hogy a csecsemők ökológiai lábnyomát méricskélik és olyan abszurd következtetésre jutnak, hogy a világ jobb hely lenne az ember nélkül.
Mi itt a Kárpát-medencében erre mondjuk azt, hogy jó dolgukban nem tudják, mit kezdjenek magukkal. A magyarok gyakorlatias hozzáállása viszont egy olyan tulajdonság, amit nem érdemes figyelmen kívül hagynia annak sem, aki szerint a márkázott csomagolásba bújtatott zöldpolitikát importálni lehet hazánkba. Nálunk ugyanis nem igazán értelmezhető az, amit Európa egyes országaiban csinálnak, ezért sem kérünk belőle.
A jót persze át lehet venni másoktól, de gondoljunk csak a Greta-jelenségre: az nem egy sajnálatos kivétel, hanem a nyugati életvitel árnyoldalának a terméke. Telis-tele hitelességi és egyéb kérdésekkel. Színjáték. A magyar embert viszont nem lehet elkábítani ilyen mesterkélt performanszokkal. Mi a saját utunkat járjuk, ami egyrészt időtállóbb, másrészt célravezetőbb és olyan, mint amit védünk vele: természetes.
A Greta-jelenség alatt mit kell érteni?
2019 nyarán, amikor Európa-szerte egyre hangsúlyosabbá vált a téma, akkor arról beszéltem, hogy nálunk a teremtett világ megóvásának kérdéseire nem adhatnak valódi választ a zöld világmegváltók, jóval nagyobb teret kellene engedni a hagyományos értékeknek, a józan, életszerű megoldásoknak. Ennek okát azóta is abban látom, hogy a magyar családok természetesen környezettudatosak és ezért lehetett az, hogy Magyarország akkor harmadannyira sem terhelte a környezetet, mint Európa egyes országai tették.
Nem idolt kell gyártani, és ezzel kielégíteni az elit és a tömegek igényét a látszatra, hanem önazonosan kell jobbnak lenni annál, mint amilyenek tegnap voltunk. Ez persze sok munkát igényel, de megszoktuk. Ehelyett a felépített zöld világmegváltó karakter olyan mint a popsztár,
akit mindenki ismer, de senki nem bízná rá az életét.
Így szervezd a tüntetésed Gréta módra
Greta Thunberg egy ballépésével került be újabban a nemzetközi hírekbe: a most 18 éves klímaaktivista véletlenül megosztott egy dokumentumot, ami arról szól részletesen, hogyan kell felépíteni és végigvinni egy nemzetközi és online kampányt. Jelen esetben a mezőgazdasági reformok ellen tüntető indiai parasztok mellett, nyomást helyezve az indiai kormányra a politikája megváltoztatása érdekében.
Thunberg ugyan gyorsan letörölte a véletlenül megosztott dokumentumot – majd egy visszafogottabb szövegű, kevésbé részletes és informatív akciótervet töltött fel helyette, ami most is elérhető –, de addigra híre ment az akciónak, számoltunk be róla. Eljutott a hír Indiába is,
ahol a felháborodott kormányzat vizsgálatot indított az ügyben.
A Thunberg által megosztott akcióterv a Canadian Poetic Justice Foundation (PJF) nevű alapítványtól származik, amely magát olyan aktivisták körének nevezi, akik „rendszerszintű igazságtalanságok és előítéletek” elleni „provokáló, megkérdőjelező és diszruptív eseményeket” szerveznek. A helyzetet árnyalja és összeesküvés-elméleteknek ad táptalajt, hogy az egyik híres tiltakozó énekes, Rihanna 2,5 millió dollárt kapott az indiai gazdák mellett kardoskodó tweetjéért.
Az egyszer használatos zöldslágerrel szemben nálunk természetszerető népdalokat hallanak a gyerekek a családokban. Ezek szülőről gyerekre szállnak. Ha valami, akkor ez fenntarthatóság! A teremtett világ megbecsülése ugyanis ezáltal a lelkünkbe van írva, számunkra természetes. Magyarországon nem influenszereken, vagy háttérből mozgatott bábokon múlik a környezettudatosság.
A szó legnemesebb értelmében Földközeliek vagyunk. A lehetőség pedig benne van a magyarokban, hogy öko-példává váljunk gazdasági szinten is. Ehhez persze továbbra is sok-sok munkára van szükség, de ez eddig sem volt hiábavaló, idővel pedig egyre látványosabban fog megtérülni.
Milyen következtetéseket vont le a kutatásból?
A Föld napja alkalmából végzett kutatásunkból az derül ki, hogy a magyarok többsége fontosnak tartja a környezet védelmét, és azt is, hogy az eredmény kézzelfogható legyen. Nyugaton ez hiányzik, ott sokan megrekednek a papírszívószálnál, megelégszenek a látszattal, amiből a piac tudatosan üzletet csinál és durván rájátszik a dologra, mondhatni hülyíteni próbálja a fogyasztókat.
Nekünk magyaroknak viszont egyaránt fontos, hogy óvjuk a bolygót, a ráfordított energia megtérüljön, nem elégszünk meg a látszattal, átlátunk a szitán. Ez is az öko-pragmatikus hozzáállásról tanúskodik. Ezért a többség olyan gazdaságstratégiát tart célravezetőnek, amely egyszerre természetbarát és az életszínvonalat is javítja. Ehhez azonban szükség van egy fenntarthatósági és versenyképességi programra, hogy a 2030-as klímacél bővülő gazdaság mellett is elérhető legyen.
Matolcsy György jegybankelnök már két évvel ezelőtt, 2019 júniusában arról beszélt, hogy „a természetben is a fenntarthatóságra, a fenntartható modellre kell törekedni, akárcsak a gazdaság, a társadalom területén”, idén márciusban pedig a 10-20 évre előretekintő, nemzeti versenyképességi és fenntarthatósági programot hiányolta és ennek megalkotását sürgette.
Matolcsy: A természetben is a fenntartható modellre kell törekedni, akárcsak a gazdaságban
A természetben is a fenntarthatóságra, a fenntartható modellre kell törekedni, akárcsak a gazdaság, a társadalom területén – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Az eseményen elhangzott, hogy a rendszerváltoztatás óta a hazai szén-dioxid-kibocsátás 32 százalékkal, az energiafelhasználás 15 százalékkal, az üvegházhatású gázok kibocsátása mintegy 35 százalékkal csökkent, Magyarország 2030-ra pedig azt szeretné elérni, hogy jelentősen nőjön az elektromos autók használata az országban, és az 50 ezernél nagyobb lakosú városok új buszokként csak elektromos meghajtású autóbuszokat vegyenek.
Hasonlóképpen ennek szükségességéről beszéltem magam is egy interjúban, hogy a 2030-as célok elérése kapcsán először is fel kell mérni, hogy jelenleg milyen a társadalmi támogatottsága egy leendő fenntarthatósági és versenyképességi programnak. A mostanra elkészült kutatás
pedig megerősíti azt a véleményt, miszerint egy fejlődő gazdaságnak égető szüksége van versenyképességi és fenntarthatósági programra ahhoz, hogy a várt bővülés mellett is elérhesse a 2030-as klímacélt.
Ez ráadásul beleillik a magyar kormány által képviselt gazdaságpolitikai elképzelésbe, hogy nem megszorításokkal lehet előre haladni, hanem a növekedés tudatos ösztönzésével. Vagyis az egyre felértékelődő klímacélt a gazdaság és a volumen visszafogásával nem lehet fenntarthatóan elérni, csak a környezeti lábnyom fajlagos csökkentése, az erőforrás-felhasználás hatékonyságának növelése lehet hosszú távon is célravezető. A szabad piac logikája miatt is egyedül ez az út az, ami valóban járható.
A magyar ember gyakorlatiassága pedig tovább erősíti ezt a szuverenitási szempontot. Meggyőződésem, hogy duplán kifizetődő, ha tudatos
döntéseinkkel, odafigyelve az erőforrások hatékony felhasználására mindennap óvjuk környezetünket. A kutatás fontos megállapítása, hogy csak a természettel egységben teremthetünk igazi értéket. Mi magyarok ehhez egészen közel állunk, jó úton haladunk, de egy jó tervre még szükségünk van, hogy ne tévesszük el az irányt és célt érhessünk. Akkor leszünk győztesek, ha az állampolgár is győztesnek érzi magát
Így segíti Magyarországot a Nueco
2019-ben Nueco néven indult egy, a természetesség gondolata köré szerveződő nonprofit intézmény. Alapításának legfontosabb célja is ez volt, hiszen ahogy mottójukból kiderül, legfőbb céljuk a természetes újratervezés segítése. De nem csak az, hiszen Pálfalvi Milán, a Nueco vezetője PannonHírnöknek elmondta: munkájuknak éppúgy része a menedzsment tanácsadás, mint a gazdaságelemzés, vagy a véleményfelmérés és a szemléletformálás. Éppen ezért érzik úgy, hogy a magyar állampolgárokkal való folyamatos párbeszéd szükséges és fontos, akárcsak az is, hogy ezeket az eredményeket folyamatosan megosszák a közzel – és nem csak az elmúlt évek gazdasági sikerei miatt, hanem azért is, hogy az egyéni percepciók fontosságát ne felejtsék le a döntéshozók.
Mi már lassan húsz éve ismerjük egymást, és egy korábbi magánbeszélgetésünkben érintettük annak a témáját, miszerint egy államnak igenis aktívan kell tennie azért, hogy a fennhatósága alá tartozó népesség lehetőleg generációkon előre megmaradjon. Ennek érdekében mit tud tenni a Nueco?
Meggyőződésem, hogy a magyar állam és a társadalom célja a megmaradás kérdésében azonos, és csupán a szerepek különböznek. Én azt látom, hogy 2010 óta jó kezekben van az ország, működik, gazdaságilag prosperál. Ezért is lehet az, hogy a választói többség támogatja a jelenlegi vezetést, és nem csak gazdaságilag elégedett az elmúlt tíz év teljesítményével.
Amit mi a fennmaradás érdekében tenni tudunk, az elsősorban a szemléletformálás és a tanácsadás. Egyfajta agytröszt-tevékenységgel igyekszünk elősegíteni, hogy Magyarország az évtized végére Európa-szerte követendő minta lehessen, hogy úgy emlegethessék hazánk pozitív teljesítményét: a magyar öko-példa.
Sok feladat van addig és hosszú ez az út, de a cél elérhető.
A magunk részéről ennek érdekében hoztuk létre tavaly a „Fenntarthatóbb és versenyképesebb Magyarországért” elnevezésű projektünket, melynek végrehajtásába bevonunk önkénteseket, a tevékenységet pedig alapítványi formában folytatjuk. Ennek része, hogy a jövő vezető döntéshozói számára, vagyis a ma még tanulmányaikat végző fiataloknak fórumot teremtünk az üzleti élet fontosabb szereplőivel és állami vezetőkkel a klímabarát megoldásokról.
Első vendégünk Prof. Dr. Báger Gusztáv volt, aki amellett, hogy közgazdászként a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja, József Attila-díjas költő is. A vele folytatott beszélgetésből az is kiderül, hogyan érdemes hozzáállni egy válság okozta dilemmához.
Nemrégiben megjelent egy érdekes cikk a Makronóm.Mandiner hasábjain, ez nem kevesebbet állít az általatok készített felmérés alapján, mint azt, hogy a magyarok többsége elégedett az elmúlt tíz év gazdaságpolitikájával. Az elmúlt tíz évet 2010 óta kell érteni? És szerinted a felmérésből kijött, klasszikus „60-40 százalékos”-hoz közelítő véleménymegosztást lehet-e még növelni, azaz van-e még „elégedettségi tartalék” a magyarokban? És ahhoz mit kellene tennünk?
Igen, az elmúlt tíz év 2010 és 2020 közötti időszakot ölel fel. A magyar gazdaságpolitika pozitív megítélése a 60,7 százalékos eredménynél is jobb lehetne, ha nem lenne válság. Hiszen van perspektíva, van terv, van bizonyíték, csak ki kell tudni várni a fordulatot, hogy végre lerázzuk magunkról a vírust, ezt a negatív externáliát. Ehhez most egy dolgot biztosan tehetünk, éppen azt, ami talán a legnehezebb ilyenkor, ez pedig az, hogy türelmesek maradunk és együttműködően kivárjuk, hogy a kormány levezényelje az oltási programot.
Miután korábban az a megtiszteltetés ért, hogy állami vezetők tanácsadójaként testközelből láthattam, hogyan lehet Magyarország érdekét jól képviselni, ezért az elmúlt tíz év kapcsán én az átlagnál is elégedettebb vagyok. Ugyanakkor az is megmutatkozott számomra, hogy milyen pontokon érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni az állami gépezet fejlesztésére.
Miután az általunk kínált döntéselőkészítő tanácsadás nemcsak a válságban ad megoldást, hanem általában véve tesz javaslatokat a jövedelmezőbb és fenntarthatóbb működés kialakítására, ezért az állami és intézményi vezetőknek, önkormányzatoknak kiemelten is érdemes megismerniük és alkalmazniuk a Nueco elemzéseit, hogy szervezetüket fenntarthatóan fejlődő pályára állíthassák, vagy negatív externáliák között is versenyképesek tudjanak maradni.
Az ugyanis Magyarország számára is hasznos, ha a tanácsaink hatására válik hatékonyabbá egy magyar szervezet gazdálkodása, és ezáltal a döntéshozónak nem kell kényszerű elbocsájtásokról határoznia, vagy adott esetben akár versenyképesebb fizetést is adhat amunkatársaknak. Ez pedig generációkra előre erősítheti a magyar megmaradást.
Visszatérve a számokhoz: azt látjuk, hogy sok esetben jelentős különbség van a tények és azok megítélése között. Az adatok hiába azt mutatják, hogy Magyarországnak az a jó, ami 2010 után történt a gazdasággal, ha a megítélés esetenként éppen ennek az ellenkezője. Ha azonban az egyéni, szubjektív vélemények helyett csak az számítana, hogy Magyarország gazdaságilag mivel jár jobban, akkor mi azt mondjuk, hogy ne változtassanak a jelenlegi irányon.
Ezzel együtt az egyéni percepciókat nem szabad lebecsülni.
Egy korábbi kormányzati terv szerint a cél, hogy Magyarország 2030-ra Európa öt legjobb országa közé kerüljön. Ehhez mit tud adni Nueco saját szellemi erőforrásán túl? És lehet-e ezt mérni, hogy jelenleg hol tart az ország ebben?
Akik követik a munkáinkat azok tapasztalhatják, hogy tájékoztatást adunk róla, mire lehetünk büszkék a magyar teljesítményből. Ide tartozik például a nettó külső adósság történelmi változása, ami az ország szuverenitásának fontos pénzügyi tényezője. Gondoljunk csak bele, mennyire nem mindegy, hogy kik diszponálnak a pénzünk egy része felett. Arról, hogy hol tart az ország, átfogó elemzések adnak teljes képet, ami fontosabb, mint egy-egy mutató.
Hiszen amikor azt mondjuk, hogy x kisebb vagy nagyobb mint y, az bár objektív, tényszerű, de nem ad választ se a sok, egyéni, személyes megítélés miatti problémára, mely végül eldönti a társadalmi közhangulatot, se pedig az ágazati és egyéb eltérésekre. Amit tudunk tenni, hogy a tények alapján átfogó képet alkotunk, egyre pontosabb elemzéseket készítünk, de ezeket minden olvasó saját szubjektív súlyozása szerint értékeli.
Hiszen sorolhatjuk a GDP adatokat, külső-belső adósság arányát, a háztartások költségeinek változását, ha valaki éppen saját élethelyzetében például gazdasági krízist él át bármilyen okból kifolyólag, akkor őt el nem ítélhető módon nem feltétlenül fogja érdekelni, hogy a magyar teljesítmény jó,
vagy rossz.
Ez az úgynevezett „statisztikai átlag” problémája. Vagyis meggyőződésem, hogy Magyarországnak egyszerre kell olyan állapotba jutnia, hogy a legtöbb mutatója történelmi sikerként értékelhető, és mindemellett ezt a társadalom, az állampolgár is érezze, azt, hogy Európában a mi nemzetünk egy győztes nemzet.
Amit mi ehhez tenni tudunk, ahogy fogalmaztál, a saját szellemi erőforrásunkon túl, az a szenvedély, amivel hisszük, hogy sikerülhet. Nemcsak hisszük, hogy sikerülhet, hanem azért sikerülhet, mert hisszük. Ami pedig a szellemi erőforrást illeti: a fejlett társadalmakban, mint
amilyen Magyarország is, az életminőség javításának egyik legfőbb kérdése és meghatározó eleme, hogy a gazdálkodó szervezetek változatlan ráfordítás mellett hogyan növelhetik egységnyi és összteljesítményüket, miközben tekintettel vannak a környezetre. Ahhoz, hogy erre
választ kapjunk, górcső alá kell vennünk, miáltal tökéletesíthető egy-egy rendszer, vagy tevékenység.
A megoldás pedig a hatékonyság javítása, a pazarlás csökkentése, a tudatosabb működés kialakítása. Velünk sikeresebbek lehetnek a szervezetek, egységnyi jövedelmüket és fenntarthatóságukat egyaránt javíthatják, méretnagyságtól és gazdálkodási formától függetlenül. Minél több és minél
jelentősebb szervezet vesz részt a programban, annál inkább megmutatkozik majd ennek hatása, akár nemzetgazdasági szinten is.
„Magyarország ökológiai lábnyoma jelenleg kisebb, mint amekkora 2010 előtt volt. Összességében pedig Európa éllovasai között vagyunk” – ezt január 31-én mondtad egy Facebook-poszt tanúsága szerint, március végén pedig Áder János szintén azt sorolta, hogy hol tudott az ország úgy növekedni, hogy az a teremtett világot is óvja. Szerinted elképzelhető, hogy 2030-ra Magyarország Európa legjobban teljesítő országa lesz ebből a szempontból? És ebben még hol lehet/kell javítanunk?
Bizakodásra ad okot, hogy Matolcsy György fontosnak tartja a témát, és Áder János legfőbb közjogi méltóságként is zászlajára tűzte ezt az ügyet. Ha saját agendánkat nézem, akkor azt látom, hogy a 2030-as célok elérése kapcsán először is fel kell mérni, hogy jelenleg milyen a társadalmi támogatottsága egy leendő fenntarthatósági és versenyképességi programnak, melynek megalkotását a jegybankelnök is sürgette. A felmérés meggyőződésem szerint azért is fontos, mert egy ilyen program a teremtett világ megkímélése mellet nemcsak szolgálhatja a növekedést, de akár keresztbe is tehet neki, ha az elgondolás nem ültethető át a mindennapi gyakorlatba. És ezért a társadalom aktív bevonódása Magyarország öko-sikerének a kulcsa.
Szükség van tehát az alapos, átgondolt tervezésre, melynek nulladik lépcsőfoka az információgyűjtés. Előző kutatásaink az elmúlt 10 év gazdasági teljesítményét, valamint a jövőbe vetett bizalom okait monitorozták – a következő elemzésünk pedig éppen arra keresi majd a választ, hogy mit gondolnak a magyarok a 2030-as klímacélokról, versenyképességről, fenntarthatóságról.
Személyes meggyőződésem egyébként az, hogy egy ilyen nagyívű, nemzetgazdaságilag meghatározó feladatot kormányzati szinten lehet valóban hatékonyan koordinálni, egy olyan kiemelt intézménnyel, melynek apparátusa célzottan csak ennek a programnak a működéséért felel.
Ennek eldöntése persze Orbán Viktor miniszterelnök kompetenciája. Amit mi tenni tudunk, hogy felmérjük, mi a jelenlegi, társadalmi vélekedés ebben a kérdésben.
