A 2021-es népszámlálási adatok most még csak pár község életében hozhatnak változást, de több településen veszélyes helyzet alakulhat ki.
A kisebbségi nyelvhasználati törvény által használt nyelvhasználati küszöböt a Híd javaslatára 2011-ben csökkentették 20%-ról 15%-ra. Ekkor vezették be a kisebbségi nyelvhasználatot biztosító települések listájáról való bekerülés, illetve az onnan való kikerülés szabályait.
Új helyzetet teremthet a második nemzetiség bevezetése. A kormány szándékán múlik, hogy a listát tartalmazó kormányrendelet megalkotása során csak az elsődleges nemzetiségek megvallását veszi figyelembe vagy az első és második helyen megvallott nemzetiséget összeszámolja.
A kisebbségi nyelvhasználati törvény így rendelkezik: „Ha egy nemzeti kisebbséghez tartozó, az adott községben lakóhellyel rendelkező szlovák állampolgárságú személyek aránya két egymást követő népszámláláson eléri a község lakosságának legalább 15%-át, az adott községben e személyeknek a hivatali érintkezés során joguk van a kisebbségi nyelvet használni.”
Az 1999-ben kiadott listában 512 magyarlakta település található, amelyek közül 460 most is gond nélkül megugrotta a korábbi 20%-os küszöböt is. A 2011-ben csökkentett 15 %-os küszöb 18 település számára jelentett megoldást. Ha a második nemzetiséget is beleszámítjuk, akkor 9 közülük még a 20%-os küszöböt is megugraná (Magyarbél, Dunajánosháza, Deménd, Osgyán, Bellény, Somodi, Csécs, Rozsnyó, Szürnyeg), a másik 9 szempontjából nincs jelentősége (Szemet, Vitény, Úszor, Nemesoroszi, Barsendréd, Csiffár, Babindál, Bolyk, Tótgyarmat).
Azon települések, melyekben 2031-ben sem kerül 15% fölé a magyarok részaránya, a törvény jelen állása szerint leszűkülhet a magyar nyelv hivatalos használata.
A törvény szerint a következő 10 évben 516 községben lehet majd a magyar nyelvet hivatalos érintkezésben használni.
Forrás: bumm.sk, BUMM-elemzés
Kövessen minket a Facebookon is!
