Egy ausztrál matematikus fedte fel nemrégiben, hogy a geometriát más sokkal régebb óta használja az emberiség, mint ahogyan azt eddig gondoltuk. Az Si.427 nevű agyagtábla az ókori Babilonból, a mai Irak területéről származik megközelítőleg az időszámítás előtti 1600-1900-as évek közötti időkből.
Az agyagtábla tulajdonképpen azt dokumentálja hogy egy földmérő miként jelölte ki a föld határait annak eladása után. Ami igazán meglepő a kőben, hogy olyan geometriai ismeretet feltételez, amit ma pitagoraszi háromszögnek nevezünk, vagyis amely a derékszögű háromszög oldalai és szögei közötti összefüggéseket mondja ki. A kő azonban ezer évvel Pitagorasz előtt készült.
“Általánosságban elfogadott, hogy a trigonometriát – amely a matematikának azon ágazata amely a háromszögekkel foglalkozik – az ókori görögök fejlesztették ki az éjszakai égbolt tanulmányozására az i. e. második században. Azonban a babiloniak kifejlesztették a saját proto-geometriájukat, hogy megoldást találjanak nem az ég, hanem a föld mérésével kapcsolatos problémáikra” – mondta Dr. Mansfield.
A közel négyezer éves agyagtábla azonban nem friss felfedezés, már a 19. század végén megtalálták, és valamikor egy isztanbuli múzeumban őriztek. Mansfield akkor hallott a tábláról először amikor egy 1894-es iraki ásatás expedíciójáról olvasott. Miután felkutatta a tárgyat, hónapokig tartott megfejteni a jelentőségét.
