OGY – Krónika: Vita a börtönzsúfoltság miatti kártérítésekről

Az iparűzési adó esetleges változásáról, az idősellátásról és a nyugdíjasokról is szó volt csütörtökön napirend előtt az Országgyűlés rendkívüli ülésén.

Burány Sándor (Párbeszéd) azt kifogásolta, a kormány úgy alakítaná át az iparűzési adó rendszerét, hogy több milliárd forinttal csökkenne az önkormányzatok bevétele. Ez elsősorban Budapestet sújtja, de hátrányos helyzetbe hozna szinte minden nagyvárost, a változtatás ellen már Székesfehérvár fideszes polgármestere is tiltakozott – tette hozzá.

 

Párbeszéd: több milliárd forinttal csökkenhet az önkormányzatok bevétele

 

Szerinte a kormány lényegében saját hatáskörébe akarja vonni az önkormányzatok egyre több hatáskörét és minél több forrását, hogy a települések polgármestereit térdre kényszerítse. A városok akkor számíthatnak több forrásra, ha igazodnak a kormány politikájához – értékelt.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára elismerte, hogy az iparűzési adónak nagy jelentősége van az önkormányzatok finanszírozásában. Annak összege a 2010-es 443 milliárdról erre az évre 827 milliárd forintra nőhet – jegyezte meg.

Elmondta, a Versenyképességi Tanács tett javaslatot ezen adó rendszerének “minimális” átalakítására: az értékcsökkenési leírást le lehessen vonni az adóalapból, ez a költségek mintegy 10 százalékát jelenti, a kutatás-fejlesztési feladatok ötszöröse is legyen levonható, valamint a társasági adóhoz illesztve a decemberi 90 százalékos feltöltési kötelezettség szűnjön meg.

Azt is mondta, nem ettől a kormánytól kell félnie az önkormányzatoknak, hiszen ez a kabinet rendezte a finanszírozásukat, illetve átvállalta adósságukat. A kormány nem kíván semmit elvonni, a helyi adó, az helyi adó marad – közölte.

 

LMP: a kormány nem költ eleget az idősgondozásra

 

Ungár Péter (LMP) szerint ma Magyarországon szinte lehetetlen idősgondozásba, főleg intézményi ellátásba elhelyezni az időseket. Aki pedig otthon gondozza idős rokonát, 38 ezer vagy 58 ezer forintot kap.

Elmondta, a statisztikai hivatal adatai szerint több mint 31 ezren várnak arra, hogy idősek otthonába kerülhessenek. Szóvá tette, hogy a megalázóan alacsony bérek miatt kevés a szakember is. Úgy összegzett, a Fidesz-kormány nem költ eleget az idősellátásra.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere szerdán jelentette be, hogy a garantált bérminimum év eleji 8 százalékos emelésén túl további 6 százalékkal, azaz idén összesen 14 százalékkal nő a szociális ágazatban dolgozók bére. Kitért arra is, hogy korábban is voltak ágazati bérpótlékok, bérkiegészítések, összevont pótlékok.

Az államtitkár egy felmérésre hivatkozva azt mondta, az idősek 74 százalékának a saját otthonukban lenne segítségre szüksége. Ezért erősítették ezt az ellátást, ennek köszönhetően 2010 és 2018 között 75 ezerről 92 ezerre nőtt az házi segítségnyújtásban ellátottak száma – ismertette, jelezve, hogy az ellátás színvonala is emelkedett.

 

DK: azonnali négyszázalékos nyugdíjemelést!

 

Varju László (DK) szerint az Orbán-kormány minden évben eljátssza, hogy “nevetségesen alacsony” infláció alapján határozza meg a nyugdíjkorrekciót. Majd miután a nyugdíjasok egész évben kevesebb nyugdíjat kapnak, mint amennyi járt volna nekik, a kormány év végén “odadob” nekik egy “nevetséges összegű korrekciót” – mondta.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt az élelmiszerek ára, és a statisztikai hivatal adatai szerint egy év alatt 28 ezerrel nőtt azon nyugdíjasok száma, akik kevesebb mint 93 ezer forintból élnek meg havonta.

A képviselő a Gyurcsány-kormány bérekhez kötött nyugdíjemelési módszerének ismételt bevezetését szorgalmazta, valamint azonnali 4 százalékos nyugdíjemelést javasolt.

Rétvári Bence államtitkár emlékeztetett arra, hogy az elmúlt harminc évben egyetlen kormány, a Gyurcsány-kormány volt az, amely csökkentette nyugdíjakat. Korábban még meg is akarták adóztatni a nyugdíjakat, majd bevezették a vizitdíjat, a kórházi napidíjat és 15-ször emelték a rezsit – sorolta.

Szerinte az inflációkövető nyugdíjrendszerrel mindig biztonságban vannak a nyugdíjak. Ha a tervezettnél alacsonyabb az infláció, a különbözetet akkor is megkapják a nyugdíjasok; ha a tervezettnél magasabb az infláció, akkor visszamenőlegesen az egész összeget megkapják a nyugdíjasok és az emelés beépül a következő évi nyugdíjba – magyarázta Rétvári Bence.

 

MSZP: fizesse ki a Fidesz-frakció a börtönzsúfoltság miatti kártérítéseket!

 

Harangozó Tamás (MSZP) a kormányt és a Fidesz-KDNP frakciószövetség képviselőit tette felelőssé a börtönzsúfoltság miatti kártérítések ügyében kialakult, szerinte “botrányos” helyzetért. Azzal indokolt: 2016-ban a kormánypárti képviselők szavazataival fogadta el az Országgyűlés azt a jogszabály-módosítást, amelynek alapján nincs más választása a bíróságoknak, mint hogy “futószalagon” ítéljék meg a kártérítéseket.
Ezért azt javasolta: “fizessenek a károkozók”, vagyis a Fidesz-frakció költségvetési támogatásából, illetve a kormány tagjainak tiszteletdíjából utalják ki ezeket a kártérítéseket.

Völner Pál az igazságügyi tárca államtitkára úgy reagált: “Magyar Györgynek van magyar hangja a parlamentben, Harangozó Tamásnak hívják”. Úgy vélte: a börtönzsúfoltság mindig jelen volt a magyar valóságban, azonban a Helsinki Bizottság vagy a TASZ korábban nem tartotta fontosnak, hogy Strasbourgba vigye ezeket az ügyeket.

Szerinte a börtönzsúfoltság ügyében benyújtott kormányzati javaslat megszünteti a “börtönbizniszt”.

 

Jobbik: a tokaji borvidék a teljes megsemmisülés felé tart

 

Magyar Zoltán (Jobbik) annak a véleményének adott hangot, hogy “hatalmas léptekben tart a teljes megsemmisülés felé” a tokaji borvidék, mert a több generáció óta ott gazdálkodó családok tönkremennek, miközben egyfajta birtokkoncentráció zajlik, és a kormányoldalhoz kötődő oligarchák szerzik meg a legjobb területeket. Beszélt a “tokaji bormegsemmisítési botrányról”, felidézve, hogy az elmúlt fél évben az állami tulajdonú Grand Tokaj Zrt.-nél “egy brigád” napi rendszerességgel semmisítette meg a borkészletet.

Farkas Sándor, az agrártárca államtitkára jelezte: a Grand Tokaj Zrt. már több éve nem hívott vissza borokat a kereskedelemből, nem semmisít meg milliós tételekben hungarikumokat és nem pazarolja az állami vagyont. Elmondta: a cégnél 2014-ben zárolt, és kereskedelemből visszavont borok “visszaürítése zajlik”, minden előírást betartva.

 

KDNP: a jogrendnek az igazság szolgálatába kell állnia Gyöngyöspata ügyében

 

Aradszki András (KDNP) a gyöngyöspatai iskolaügyről szólva felháborítóan erkölcstelennek nevezte, hogy jogszabály alapján kiszabható legyen egy olyan kártérítés, amely teljesíthetetlen a megbüntetett szervezet tönkretétele nélkül. Az a jogszabály, amely ezt lehetővé teszi mélyen igazságtalan és romboló, és újabb, nagyobb problémákat generál, ezért azt meg kell változtatni – jelentette ki. Hozzátette, hogy a jogrendnek az igazság szolgálatába kell állnia. Szerinte ez a döntés mesterségesen és szándékosan szembeállítja a cigányt a nem cigánnyal, miközben a hátrányos helyzet adta körülményeket nem csillapítja és igazságtalanul felvillantja egy másféle élet lehetőségét, ahol munka nélkül lehet nagy pénzösszeghez jutni.

Úgy fogalmazott: “a külföldről importált neomarxista áljogvédőknek” szándékukban áll összeveszejteni a többségében jószándékú, megtévesztett érintetteket a keresztény hagyományú többséggel, csak azért, hogy botrány okozzanak és romboljanak.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint Soros György és szervezetei harcba hívták a magyarországi ellenzéki politikusokat és romákat, azt állítva, hogy akkor lesz teljes roma integráció, ha tiltakoznak a kormány politikája ellen. Pozitívnak nevezte ugyanakkor, hogy a Kúria úgy döntött, sürgősséggel tárgyalja a gyöngyöspatai ügyet, így tavasszal döntés születhet az ügyben.

Elmondta: a január végén minden érintett kapott levelet, amelyben képzéseket ajánlottak számukra a pénzbeli kártérítés helyett, azonban a “Soros által pénzelt alapítvány” ettől igyekezett mindenkit távol tartani. Jelezte: 60 érintettből három diáktól érkezett válasz, hogy a nyitott az erről szóló tárgyalásokra.

 

Fidesz: a kormány ismét fontos kérdésekben kéri ki a magyarok véleményét

 

Bajkai István (Fidesz) az eddigi nyolc nemzeti konzultációt felidézve elmondta: a kormány ismét az elmúlt időszakban nagy vitát kavart ügyekben kéri ki a magyar emberek véleményét. Az egyik ilyen ügy a börtönzsúfoltság miatti kártérítések ügye, hiszen elítélt bűnözők eddig 12 ezer pert indítottak a magyar állam ellen és ez 8,5 milliárdjába került a magyar adófizetőknek – emelte ki. Hangsúlyozta, hogy iparággá vált a “börtönbiznisz”.

A kártérítésekből 30-40 százalékos sikerdíjat tesznek el a Soros-hálózat szervezetei és felbérelt ügyvédeik, például Magyar György – emelte ki.

Völner Pál államtitkár szerint a börtönzsúfoltság kártalanítási oldala joggal sérti az adófizetők igazságérzetét. Hozzátette: a nemzeti konzultáción az emberek erről a “bizniszről” mondhatják el a véleményüket, a most benyújtott törvénymódosító javaslat pedig arról szól, hogyan tudják az áldozatok felé terelni a kártalanításokat, és hogyan lehet az ügyvédi “börtönbizniszt” megakadályozni.

 

Az Országgyűlés csütörtökön megkezdte a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetéséről szóló törvényjavaslat általános vitáját.

 

Az elnöklő Latorcai János bejelentette, Bencsik János kilépésével – aki függetlenként folytatja képviselői munkáját – 20 fősre csökkent a Jobbik frakciója.

 

Kormány: cél a “börtönbiznisz” megállítása

 

A kormány célja, hogy megállítsa a “börtönbizniszt”, amely mára több milliárdos iparággá vált – mondta expozéjában az igazságügyi miniszter.

Varga Judit közölte: a börtönviszonyok miatti kártalanítások azonnali felfüggesztését követően a nemzeti konzultáció eredménye alapján olyan új szabályozást alkotnak, amely megszünteti az eddigi igazságtalan gyakorlatot, és elsődlegesen az áldozatok, a sértettek és hozzátartozóik érdekeit helyezi előtérbe.

Ezáltal az áldozatok jogos követeléseinek kielégítését a jelenleginél hatékonyabb és gyorsabb módon fogják biztosítani – közölte a miniszter, hozzátéve: az új szabályozás megalkotásánál figyelembe veszik az állampolgárok nemzeti konzultáción kialakított véleményét.

Varga Judit expozéja ITT olvasható részletesen.

 

Fidesz: a Soros-hálózathoz tartozó ügyvédek iparággá fejlesztették a “börtönbizniszt”

 

A balliberális és a “Soros-hálózathoz” tartozó ügyvédek rátelepedtek az elítéltekre és fogvatartottakra, és iparággá fejlesztették a “börtönbizniszt” – mondta Budai Gyula, a Fidesz vezérszónoka.

Úgy fogalmazott: a “börtönbiznisz” néven futó, közel tízmilliárdos iparág egyértelműen megvalósítja a joggal való visszaélést, megkárosítja a magyar államot, rombolja az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, és sérti az emberek igazságérzetét.

A politikus elfogadhatatlannak nevezte, hogy olyan gyilkosok, mint az olaszliszkai lincselők, 5-6 millió forintot kapjanak, a battonyai rém pedig 2 millió forintot. Budai Gyula hozzátette: a Burka család 45 millió forinthoz jutott hozzá sikeres kártalanítási perüknek köszönhetően, annak ellenére, hogy elképesztően súlyos, életellenes bűncselekményeket követtek el.

A Fidesz képviselője azt mondta: a “börtönbiznisz” legnagyobb nyertese – 419 ügyben – több mint félmilliárd forinttal Magyar György ügyvéd, aki a 2018-as országgyűlési választáson az MSZP-Párbeszéd közös jelöltjeként indult, ellátta Demszky Gábor korábbi főpolgármester jogi képviseletét, jelenleg pedig Karácsony Gergely főpolgármester tanácsadója.

Megemlítette továbbá, hogy Fahidi Gergely, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje 324 ügyben 516 millió forintot keresett, Karsai Dániel ügyvéd, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) partnereként eljárva pedig 83 ügyben 86 millió forintot.

Összesítése szerint a “börtönbiznisz” keretében a baloldali, liberális és a “Soros-hálózathoz” tartozó ügyvédek közel 12 ezer kártérítési pert indítottak az állam ellen a börtönkörülményekre hivatkozva.

Budai Gyula arról is beszélt, hogy a kifizetett kártérítési összeg közel 70 százaléka ügyvédi letéti számlákon landolt. A mostani előterjesztés nagy hangsúlyt fektet ennek megakadályozására, vagyis arra, hogy a kártalanításként megítélt összeg ténylegesen a fogvatartotthoz jusson – jegyezte meg.

A kormánypárti politikus a kormányzati törvényjavaslatot úgy értékelte, hogy az igyekszik helyrebillenteni a bűncselekmények áldozataira és a fogvatartottakra vonatkozó kompenzációs rendszerek közötti megbomlott egyensúlyt, és kitűnően szolgálja a kártalanítási perek körüli visszaélések számának csökkentését.

A bűnözőknek nem milliós jutalom, hanem büntetés jár – zárta szavait.

 

Jobbik: álságos a vita, a “börtönbiznisz” kialakulása a kormánypártok felelőssége

 

Gyüre Csaba (Jobbik) úgy értékelt: hihetetlenül álságos és hazug a jelenlegi vita, mert a kialakult helyzetért egyértelműen a magyar kormány és a Fidesz-KDNP a felelős, hiszen 2016-ban ők terjesztették be, támogatták és szavazták meg a most vitatott törvényt, amely a kártalanítással foglalkozik. Olyan törvényt fogadtak el, amely hasznosnak bizonyult ahhoz, hogy “ez a biznisz Magyarországon kialakuljon” – fogalmazott.

Közölte: a törvényben komoly összegeket határoztak meg, továbbá rövid határidőket, hogy gyorsan megkapják a kifizetéseket a rabok.

Azt mondta: a Jobbik annak idején nem támogatta a javaslatot, és már korábban is felhívta a figyelmet, hogy egy iparág épült arra, hogy pénzeket szerezzenek az elítélteknek Magyarországon. Felhívták továbbá a figyelmet, hogy a túlzsúfoltság miatt új börtönök kellenek, hogy elkerüljék a kártalanításokat, továbbá arra is, hogy hatalmas társadalmi felháborodás várható az ügyben. A Jobbik nem is szavazta meg a javaslatot, a Fidesz és a KDNP frakciója viszont igen – tette hozzá.

Gyüre Csaba kitért arra: végül valóban eljutottak oda, hogy évente milliárdokat fizet ki az állam elítélt bűnözőknek. Most pedig egy új javaslatot kaptak, amelyben “álfelháborodás” van, hiszen a benyújtók felelősek a helyzet kialakításáért – mondta.

Hozzáfűzte: a beterjesztett javaslat nem oldja meg a helyzetet, csak elnapolja a megoldást.

A képviselő a nemzeti konzultációval kapcsolatban felvetette, hogy a kezdeményezés elindítása azt jelenti-e, hogy a Fidesz beismeri: nem ismeri az állampolgárok véleményét az ügyben. Kérdéses, hogy a Fidesz valóban be akarja-e vonni az embereket, hiszen a népszavazás intézményét is kiüresítette – vélte.

Arról is beszélt, hogy a “börtönbiznisz” garantált győzelmet ígér az ügyvédeknek, és ennek rendszerét “dolgozták ki önök”, így “a felelősség leginkább önöket terheli ebben a kérdésben”. Míg a Jobbik következetes álláspontot képviselt az ügyben, a kialakult helyzet oka egyértelműen a kormány és a kormánypártok – jelentette ki.

 

KDNP: el kell gondolkodni az emberi jogi egyezmény felmondásán

 

El kell gondolkodni a strasbourgi bíróság hatályának felfüggesztésén, az Európai Emberi Jogi Egyezmény felmondásán – mondta a KDNP egyik vezérszónoka.

Vejkey Imre ezt a “börtönbizniszt” érintő ügyekkel kapcsolatos strasbourgi ítéletekkel, valamint a migrációval kapcsolatos emberi jogi bírósági döntésekkel is indokolta.

Azon határozott álláspontjának adott hangot, hogy az alapjogvédelem megfelelő szintje Magyarországon biztosított. Közölte azt is: a strasbourgi döntések súlyosan sértik a szuverén Magyarország kompetenciáját, “úgy tűnik, hogy a strasbourgi ítéletek mögött globális hatalmi érdekek és csoportok érdekei húzódnak meg”.

“Itt az idő, hogy elgondolkodjunk az Európai Emberi Jogi Egyezmény felmondásáról, vagy legalább bizonyos pontjainak felfüggesztéséről” – fogalmazott.

Kijelentette: “bűz van Strasbourgban”, mert olyan precedensértékű ítéleteket hozott, amelyekkel “áldozatok adóforintjából a bűnözők oldalára álltak”.

Ezért kell igazságot szolgáltatni a törvénytisztelő magyarok millióinak – hangsúlyozta.

A “börtönbiznisz” szerinte a joggal való visszaélés, ezért a jogot, az igazságosságot és a méltányosságot vissza kell állítani a kifizetések haladéktalan felfüggesztésével.

A jövő nem Brüsszelé, Strasbourgé és Sorosé – jelentette ki.

“Az ellenzék falaz a börtönbiznisznek, az ellenzék falaz a baloldalhoz és a Soros-hálózathoz köthető ügyvédeknek”, hiszen nem támogatták a javaslat sürgősségi tárgysorozatba vételét – jelentette ki frakciótársa, Nacsa Lőrinc.

Bírálta Vadai Ágnest, aki szerint a kormány szabadon engedné a bűnözőket. Leszögezte: több ezerrel haladja meg a börtönben lévők száma a szocialisták idején tapasztaltakat, miközben a regisztrált bűncselekmények száma a felére csökkent. Hangsúlyosan szólt a szigorú büntetőpolitika szükségességéről.

Az ellenzékhez fordulva a kifizetésekről azt mondta: 8,5 milliárd forintból 35 CT-t lehet venni.

 

MSZP: a Fidesz-KDNP fogadta el a fogvatartottak kártérítését lehetővé tevő jogszabályt

 

Egyedül a Fidesz-KDNP képviselői támogatták 2016-ban azt a jogszabályt, amely alapján az utóbbi években kifizették a börtönkörülményekre hivatkozva megítélt kártérítési összegeket – mondta Varga László MSZP-s vezérszónok.

A kormánypárti képviselők elhibázott döntésének “isszuk most a levét” – fogalmazott a szocialista képviselő, azt javasolva, hogy fizessenek a “károkozók”, vagyis ezután a Fidesz- és a KDNP-frakció állami támogatásából állják a kártalanítási összegek kifizetését.

Azt is megjegyezte, hogy a sajtóban megjelentek szerint a kártérítési ügyek legnagyobb haszonélvezője egy Fideszhez közeli ügyvédi iroda volt, amely 1880 elítélt ügyében látott el képviseletet, és összesen 814 millió forint kártérítést ítéltek meg ezek alapján.

Közölte: egyetért mindenkivel, akit felháborít, hogy a magyar adófizetők forintjaiból kártalanítást kell fizetni elítélt bűnözőknek. Ez a helyzet szerinte joggal irritálja a magyarokat, de a felelősség a kormánypártoké.

A börtönzsúfoltság csökkentésére vonatkozó kormányzati terveket Varga László úgy kommentálta: fontos lenne tudni, hogy a kabinet ezt milyen eszközökkel akarja helyreállítani. A börtönépítési elképzelésekre úgy reagált: hogy akarják ezt megvalósítani, ha tíz év alatt nem sikerült lépéseket tenni az ügyben.

Kérte továbbá a kormányt, nyugtassa meg a társadalmat azzal kapcsolatban, hogy nem tervez amnesztiát hirdetni.

Az pedig csak statisztikai megoldás lenne, ha csökkentenék az egy rabra jutó négyzetméterek számát – tette hozzá.

Varga László egyúttal botrányosnak nevezte, hogy az előtte felszólaló KDNP-s Vejkey Imre arról beszélt, el kell gondolkodni az Európai Emberi Jogi Egyezmény felmondásán. Az MSZP képviselője arra szólította fel Varga Judit igazságügyi minisztert, mondja el a véleményét, mit gondol erről a kijelentésről.

 

DK: elítélteket engedne a társadalomra a javaslat

 

Vadai Ágnes (DK) kiemelte: a most tárgyalt javaslat elítélteket engedne a magyar társadalomra, és fennáll a lehetőség, hogy a kormánypártok “csak a saját bűnözőiket akarják szabadon engedni”, de ennek érdekében veszélyes elemeket is rászabadítanának a társadalomra.

A politikus a javaslatot a kormányzás “egyik leggyönyörűbb példájának” nevezte, mert – mondta – nevetséges, hogy a fideszes többségű Országgyűlés felszólítja a Fidesz-kormányt, hogy csináljon valamit. A kormány tegye azt, ami a dolga: kormányozzon – jelentette ki.

A képviselő azt is kifogásolta, hogy rendkívüli ülésnap keretében tárgyalják a beadványt. Vannak ügyek, amelyek valóban megérdemelnék a rendkívüli ülést, de a mait a börtönben ülők kedvéért hívták össze – közölte.

A börtönök túlzsúfoltságáról elmondta: ugyan már korábban is bebizonyosodott, hogy új számítási módszerekkel kedvezőbb statisztikák állíthatók elő, de ettől a probléma még ott van.

Vadai Ágnes megjegyezte: nemcsak a börtönök zsúfoltsága, hanem a büntetés-végrehajtásban dolgozók alacsony létszáma és alacsony bére is probléma.

A politikus azt kérdezte: a kialakult helyzet kezelésére a “nagy terv” a bűnözők kiengedése lenne-e, és ha igen, mi lesz a válogatás szempontja. Azt is firtatta, hogy ideiglenes börtönök felállítása lenne-e a megoldás.

 

LMP: a kormány a maga által keltett problémákat próbálja megoldani

 

Az LMP vezérszónoka szerint a kormány már a saját hibáival és mulasztásaival megy szembe és a “saját maga által előidézett helyzetre próbál politikai propagandát építeni”.

Keresztes László Lóránt frakcióvezető a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetéséről szóló törvényjavaslat parlamenti vitájában feltette a kérdést: miért nem oldották meg az elmúlt években a börtönzsúfoltságot és miért nem építettek új börtönöket?

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a börtönök 120 százalékos kihasználtsággal, vagyis jelentős zsúfoltsággal működnek. Jelenleg 18 ezer elítéltet tartanak fogva – mutatott rá.

Az igazságügyi miniszterhez fordulva azt a kérdést tette fel: nem furcsa számára, hogy az elődje által beterjesztett javaslat által keltett problémát kell kijavítania?

Az előterjesztésben felvetett problémát fontosnak ítélte, közölte ugyanakkor, hogy azokat már az elmúlt négy évben is meg lehetett volna oldani.

Szerinte azonban a tárgyalt javaslatból sem olvasható ki a megoldás, így a beterjesztés csupán “egy politikai propaganda nyitánya”.

Felidézte, hogy a kormány által beígért börtönök sem épültek meg.

 

Dúró Dóra: fel kell függeszteni a strasbourgi bíróság joghatóságát Magyarországon

 

Dúró Dóra független országgyűlési képviselő a Mi Hazánk nevében azt mondta: a “börtönbiznisz” megfékezéséhez fel kell függeszteni a strasbourgi bíróság joghatóságát Magyarországon. Ez a bíróság ugyanis csorbítja a magyar önrendelkezést és védi az elítélteket – tette hozzá.

Hangsúlyozta: nem igazságos, hogy elítélt bűnözők a börtönkörülményekre hivatkozva több millió forintos kártérítéshez jussanak hozzá.

 

Fidesz: a börtönzsúfoltság jelentősen csökkent

 

Mátrai Márta (Fidesz) felidézte, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróságon 2016-ban pert nyer a norvég újnáci tömeggyilkos a norvég állammal szemben, mert “a börtönben hidegnek találta a kávét”. Az ítéletben kifogásolták, hogy nem szenteltek elég figyelmet a tömeggyilkos mentális egészségének, ez pedig embertelen és megalázó bánásmódnak minősíthető, amelynek tilalma még egy terroristára is vonatkozik – tette hozzá, megjegyezve: ez a tömeggyilkos a börtönben három cellát, futópadot, szobabiciklit használhat, számítógépes játékokat kapott, látogatókat fogadhat. Ez ma az európai bíróság alapértelmezése, amihez alkalmazkodni kellene – összegzett.

Hangsúlyozta, a börtön nem szanatórium, a börtönzsúfoltság pedig jelentősen csökkent az elmúlt években. Úgy látta, a joggal való visszaélést vetik fel ezek kártérítési perek, amelyet néhány ügyvéd jól fizetett feladatként felfedezett magának.

 

Jobbik: a kormány hülyíti a társadalmat

Varga-Damm Andrea (Jobbik) indulatos felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy nem Norvégiában, hanem Magyarországon vagyunk, magyar bíróság ilyen típusú ítéletet még nem hozott. Amikor az európai jogszabályok megszülettek, akkor a biztonsági kockázatok, illetve a verekedések csökkentése miatt határozták meg 5-6 négyzetméterben az egy fogvatartottra jutó területet – magyarázta.

Úgy értékelte, a kormány hülyíti a társadalmat, azt nem mondja el ugyanis, hogy azért kell ekkora terület egy elítéltnek, hogy ne verekedjenek össze, mert nincs elég börtönőr, hogy ezt meg tudja akadályozni.

Azt firtatta, miből gondolják, hogy a törvényjavaslat ellenére a végrehajtók nem szedik be a pénzt, hogy ha az ítéletek rendelkező részében ott van a kártérítési összeg. Felhívta a figyelmet arra, hogy csak a jogosult rendelkezhet a kártérítési összegről. Miért nem a polgári törvénykönyvet, vagy a polgári perrendtartást, vagy a végrehajtási jogszabályt változtatják meg? – kérdezte.

Az ellenzéki politikus, aki “nemzeti inzultációnak” nevezte a konzultáció, azt mondta, a kormány a felelős azért is, hogy nem jut el a sértettekhez a kártérítés és hogy nem épültek börtönök. Szerinte nem egy-kettő, hanem vagy száz ügyvédi iroda foglalkozik “a börtönbiznisszel”.

MTI

Nyitókép: Varga Judit igazságügyi miniszter és Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetéséről szóló törvényjavaslat vitája közben az Országgyűlés plenáris ülésén. MTI/Bruzák Noémi.


Hasonló cikkek