A független nemzetközi szakmai zsűri 26 díjra jelölt pályázó közül választotta ki a nyerteseket, akik az idén Rózsa Luca, Tranker Kata és Ulbert Ádám. A kétévente átadásra kerülő díjat 2009-ben alapította az Esterházy Privatstifung, célja hogy felkarolja a tehetséges kortárs magyar művészeket és, hogy támogassa a nemzetközi párbeszédet. Az egyik legrangosabb képzőművészeti elismerést kettő vagy három 45 év alatti képzőművész veheti át, akiket fejenként 5000 euróval jutalmaznak.
A magánalapítvány a díjat idén Esterházy V. Pál hercegnek, a magyar kultúra és képzőművészet nagylelkű támogatójának ajánlotta, aki már 1937-ban kezdeményezte az első Esterházy díjat. A jelöltek és díjazottak munkáit bemutató Young Scene Hungary – Short List 2021 kiállítás, 2021. december 1-től 2022. február 13-ig látogatható a Ludwig Múzeumban. A kiállítás első termében Esterházy Marcell emlékezik meg szubjektív megközelítésből a herceg mecenatúrájáról.
A kezdetben főként festészetre fókuszáló díjat az idővel kiterjesztették a térinstallációs alkotásokra is, hiszen ma már egyre több művész gondolkodik a háromdimenziós műfajban. A korábbi művek absztrakt hagyományaitól eltérően az idei pályamunkák többségén a figurális, narratív törekvések és a testhez, anyaghoz való viszonyok jelennek meg jellemzően.
A zsűri értékelése alapján „Rózsa Luca (1990) erős, szinte pszichoanalitikus áthallásokkal párosuló alkotásai egy hiteles és nagyon is kortárs festőművészről árulkodnak. Óriási vásznai a reneszánsz portréfestészetre emlékeztetnek, meztelen testeket ábrázolnak egy sajátos, természeti közegben. Rózsát minden festői képessége ellenére azonban nem az ábrázolás vagy reprezentáció módja érdekli igazán, ennél sokkal mélyebbre ás, a szubjektum és a természet pszichológiai szintjeit vizsgálja, az egyes személyiségeken belül uralkodó feszültségekre, sőt kettőségekre világít rá. Miközben az utópikus Árkádiát, a mából egy másik világba vezető kiutat keresi, a jövőben vagy a múltban találja magát. Művei túlságosan is illeszkednek bonyolult mindennapjainkhoz.
Tranker Kata (1989) az idén harmadszorra short-listás az Esterházy Art Awardon, a zsűritagok így 2015 óta kísérik figyelemmel munkásságát. A sokszor apró, efemer anyagok felhasználásával készült alkotásai idén egy merész léptékváltással nagyobb méretű szobrokká és installációkká alakultak át, melyek először a berlini Collegium Hungaricum csoportos kiállításán voltak láthatók. Antropomorf, képzeletbeli teremtményei mitológiai és őskori narratívákat szólaltatnak meg, miközben a sci-fi világát is megidézik. Művei az együttlétezés és az anyaság szubjektív, személyes tapasztalatait is tematizálják. Tranker a tudományok különböző területein folytatott megfigyeléseit ötvözi a mindennapi életbe beszivárgó és a valóságot áthágó művészetével.
Az Amszterdamban tanult Ulbert Ádám (1984) kiforrott, minden ízében nemzetközi hangot képvisel a hazai művészeti színtéren. Expresszív festészete természettudományos tételeket és mitológiai toposzokat vegyít egymással, személyes narratívákat teremtve. Friss sorozatán – a családi örökség kapcsán – a japán kultúra egzotikus nyelvezetével vet számot, az elvágyódás sosem volt bizarr úticélját írva körül. Figuratív vásznai és háromdimenziós bronzszobrai felvillantják a képzelet szabadságának – ma különösen aktuális – metaforikus lehetőségeit.”
Képek forrása: Ludwig Múzeum facebook oldala
