Hozzátette,
bizonyos cégeknél millió számra állnak a raktárban a vakcinák, melyek Brüsszel késlekedése miatt még nem kapták meg az engedélyeket.
Ennek a hátterére nem látunk rá, de a miniszterelnök az EU-csúcson is megerősítette pozícióját: vakcinát, vakcinát, vakcinát.
Elmondta, Szerbiában már oltanak a kínai vakcinával, már vajdasági magyarok is kaptak belőle. Hozzátette, már a magyar szakemberek vizsgálják a kínai vakcinát, a belgrádi hatóságokkal is tárgyalnak a tapasztalatokról. Kiemelte, addig nem tudják csökkenteni a védelmi intézkedéseket, amíg ilyen magasak a számok, és amíg nincs elég vakcina ahhoz, hogy beoltsák a társadalom nagy többségét.
„Az élet normalizálódására, az intézkedések feloldására akkor kerülhet sor, amikor befejezik az egészségügyi dolgozók, és az idősotthonok lakóinak, a hatvanöt év fölötti krónikus betegeknek, és a védelemben részt vevő személyeknek, illetve azon időseknek az oltását, akik nem szenvednek krónikus betegségben. Ekkor lehet majd lazítani a szabályokon. Eddig hamar eljutunk ha lesz vakcina” – hangsúlyozta.
Amíg nincs elég vakcina, nem beszélhetünk a korlátozások feloldásáról
Orbán Viktor elmondta, hogy már vannak részletkérdések a korlátozások feloldására, azonban még nincs elég vakcina, hogy ezekről beszéljenek. Mindenkit arra kért, hogy amíg nincs feloldás, fogadják el és tartsák be a korlátozásokat, amelyekkel korábban már megfékezték a járvány terjedését. A gazdaság újraindulásával kapcsolatban kiemelte, Magyarország, mint komoly ország nem engedheti meg magának, hogy vakcinát „kérincséljen”. Mint ahogy az sem fordulhatott volna elő, hogy lélegeztetőgépért kellett tárgyalni korábban. Ezt követően Magyarországon meg is kezdődött a lélegeztetőgépek gyártása.
„Ha a tudósaink, professzoraink képesek kifejleszteni a vakcinát, akkor megkezdik a magyarországi gyártást. Emiatt arra készülünk, hogy vakcinaügyekben nem leszünk még egyszer kiszolgáltatva” – közölte Orbán Viktor.
A gazdaságot illetően a munkát tekinti első számú szempontnak. A magyar gazdaságvédelmi intézkedések is arra koncentrálódnak, hogy a cégeket segítve munkahelyeket védjenek meg. „Válság idején nem megszorítani kell, hanem adót kell csökkenteni” – emelte ki. A miniszterelnök kifejtette, hogy 2008-2009 idején a Gyurcsány-féle és a Bajnai-féle kormányok megszorításokat alkalmaztak, adókat emeltek és elvették a 13. havi nyugdíjat. Ez nem vált be. „A mostani kormánynak szerencséje van, mert ismeri ezt a szomorú történetet” – tette hozzá. Kifejtette: ”Mi a válság idején vezetjük be az eddig látott legmagasabb orvosi béremelést, az otthonteremtési programot, csökkentjük a fiatalok adóterheit, és válság idején vezetjük vissza a 13. havi nyugdíjat is. A mi megközelítésünk az, hogy munkahelyeket kell megvédeni és családokat kell támogatni. Ez a modell nemcsak, hogy működik, de új lehetőségeket nyit meg Magyarország és a magyarok előtt.”
A tegnapi uniós csúcson az is szóba került, hogy kell egy olyan igazolás, akik már védettek a vírussal szemben, könnyítést kapjanak az utazások során. Magyarországon is lesznek számukra engedmények, de ezekről még nem beszéltek a magyar parlamentben, mert itt még kevesen vannak a védettek.
A háziorvosok bérét is emelik
Megemelték a kórházban dolgozók orvosok és ápolók bérét, jelentette ki, azonban leszögezte, a mostani bér még nem fejezik ki azt a hálát, amit megérdemelőknek az orvosok, majd lassan oda is el fognak érni. De a háziorvosok tekintetében problémát jelent, hogy több olyan praxis is van, ahol nincs háziorvos. „Ennek érdekben, arra ösztönzik az orvosokat, hogy vállaljanak praxisközösséget, és így fedjék le azokat a területeket, ahol jelenleg nincs háziorvos. Azok a házorvosok, akik vállalják a parxisközösséget megkapják a kórházi dolgozók bérének 80 százalékát, akik nem társulnak, azok a mostani fizetésük és a kórházi kidolgozók bére közötti különbség harminc százalékát fogja megkapni” – fejtette ki a részleteket.
Hozzátette, a fogorvosok is hasonló logika mentén fogják megkapni a béremelést.
A magyar kultúra napján fontos hangsúlyozni, hogy Magyarország keresztény ország
Pénteken van a magyar kultúra napja, a fellelhető kézirat szerint ugyanis Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását Szatmárcsekén. Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor megjegyezte, a Himnusz műfajilag egy jeremiáda, egy olyan imádság, amelyben saját magunkat kárhoztatjuk azokért a csapásokért, amelyeket ránk mért a jóisten.
„Amiben vagyunk, az egy kulturális közeg. Nem tartom politikai vitának, hogy Magyarország keresztény ország-e, mert ez ténykérdés. Magyarország a keresztény közeghez tartozik, és a kereszténységnek nemcsak a latin, általunk ismert változata van jelen, hanem az ortodox is” – hangsúlyozta. Azt is kiemelte, fontos, hogy folyamatoson megújuljon a nyelvünk, amiben most nem állunk annyira jól, talán a következő ciklusban több idő lesz arra, hogy jobban összefogva hajlékonyabbá, 21. századibbá tegyük nyelvünket – zárta mondandóját a miniszterelnök.
A teljes interjút itt tudja meghallgatni!