Oroszlány – Nemzeti Összetartozás Napja

Június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján az 1920-as Trianoni békeszerződés aláírásának 97. évfordulójára emlékeztek vasárnap Oroszlányban, a Trianon emlékhelyen.

A művelődési központ, valamint a Rákóczi Szövetség Millenniumi Alapítványa szervezésében megrendezésre került eseményre számos határon túli – az egykori Nagy-Magyarország területén élő – vendég is ellátogatott.

– Trianonról nekem a gyalázatos béke szókapcsolat jut eszembe – fogalmazott Czunyiné Bertalan Judit országgyűlési képviselő, aki így folytatta: a béke szó jelentése pozitív, a gyalázatos szó legkevésbé a békéhez kötődik. És ez a szókapcsolat a magyar történelemben szinte Trianon másnapján összekapcsolódott. Viharvert történelmünk során, sok-sok nemzeti tragédia után mondhatjuk, hogy ekkora ütést, ekkora szeget a magyarság koporsójába nem vert sem Mohács, sem világégés. Ez nem egyszerűen csak egy világpolitikai esemény volt, hanem egy diktált, a károgók rossz lelkiismeretéből, a belső árulók telhetetlenségéből fakadó gyalázatos és mai is fájdalmas béke.

Lazók Zoltán polgármester beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az összetartozás napján a XX. századi magyar történelem legtragikusabb eseményére, az 1000 éves Magyarország megszűnésére emlékezünk. 1920. június 4-én a franciaországi Versailles-ban, a nagy Trianon palotának nevezett épületben írták alá az első világháborúban győztes, szövetséges és társult hatalmak képviselői az önállóvá vált Magyarország képviselőivel a békeszerződést. Azt a békeszerződést, amelyre sokkal jobban illik a diktátum, mint a szerződés kifejezés. A szerződés kifejezésben ugyanis benne rejlik, s valamilyen formában és szinten feltételezi a felek közötti egyenlőséget. Az adott esetben erről szó sem volt. A szomorú következmények ismeretesek. Trianon ma már a múlt, a magyar történelem nem feledhető része. Az idő kereke ugyan vissza nem forgatható, de a fájó emlékek megőrzése is kötelességünk.

Az ünnepség vezérszónoka Csáky Pál felvidéki Európa parlamenti képviselő arra emlékeztette a jelenlévőket, köztük a Vágsellyéről és Léváról érkezett delegációkat, illetve a Rákóczi Szövetség diákutaztatási programja keretében Oroszlányba látogató ötven kárpátaljai fiatalt, hogy közel száz évvel a szégyenletes eseményt követően, nagyon sok embernek megremeg a lelke Európában. Nemcsak a magyarok lelke, hanem az úgynevezett utódállamokban élők lelke is.

– De Magyarország, a magyarság ezt a traumát túlélte. Volt hite, volt akarata abban, hogy ezt a helyzetet túl lehet élni, és az a tény, hogy most itt együtt ünnepelünk, mutatja, hogy ennek a hitnek igenis van értelme és ereje – mondta.

Az esemény kulturális programmal folytatódott, mely során Mészáros János Elek, a Csillag születik verseny negyedik szériájának győztese adta elő alkalomhoz illő dalait, majd az esemény zárásaként a megjelent helyi és határon túlról érkezett emlékezők helyezték el koszorúikat a Trianon emlékhely talapzatánál.

Vélemény, hozzászólás?