Oroszország rövid időn belül támadást indítani Ukrajnában a NATO-főtitkár szerint

 

Oroszország olyan katonai képességeket vont össze az ukrán határ mentén, valamint Ukrajnán belül is, hogy újabb támadási szándék esetén nagyon rövid idő leforgása alatt akciót tudna indítani Kelet-Ukrajnában – mondta hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján Jens Stoltenberg, az atlanti szövetség főtitkára.

“Az elmúlt hetekben és hónapokban azt láttuk, hogy Oroszország tovább támogatja a szeparatistákat nehézfegyverekkel, tüzérséggel, fejlett légvédelmi rendszerekkel, kiképzéssel, valamint (saját) erőkkel is” – közölte.

Ez – állapította meg – ellentétes a kelet-ukrajnai helyzet békés, politikai eszközökkel történő rendezésének előfeltételeit megteremteni hivatott minszki megállapodáscsomaggal. Megerősítette a NATO azon álláspontját, hogy az ukrajnai válságot a fehérorosz fővárosban Ukrajna és Oroszország, valamint Németország és Franciaország csúcsvezetője által kidolgozott csomag előírásainak maradéktalan végrehajtásával kell megoldani.

Azt természetesen a NATO sem tudja, mik az orosz szándékok – tette hozzá a főtitkár, de az erőösszevonást, mint fogalmazott, “mélységes aggodalommal” szemlélik Brüsszelben. Felszólította Moszkvát, hogy hagyjon fel a szakadárok támogatásával, tartsa tiszteletben a demarkációs vonalat, és érvényesítse befolyását a szeparatisták között a minszki megállapodás betartása érdekében.

Sajtótájékoztatóján Stoltenberg kérdést kapott a földközi-tengeri helyzettel, az Észak-Afrikából – zömmel Líbiából – Európa felé tartó menedékkérőkkel, illetve az őket az EU-ba bejuttatni próbáló embercsempészek elleni, tervezett uniós fellépéssel kapcsolatban is. Elmondta, hogy a NATO támogatja az embercsempészek elleni harcra vonatkozó európai elképzeléseket. Maga a szövetség azonban eddig nem kapott felkérést konkrét segítségnyújtásra, arra, hogy katonai szerepet vállaljon ebben a küzdelemben – tette hozzá.

A főtitkár beszámolt arról, hogy a NATO-országok külügyminiszterei szerdán és csütörtökön a törökországi Antalayában folytatnak eszmecserét arról, milyen teendői adódnak a szövetségnek a biztonsági környezet megváltozásának következtében. Áttekintik a korábbinál magabiztosabb orosz fellépésből fakadó problémákat, illetve a Közel-Keleten és Észak-Afrikában ingatagabbá vált helyzetet. A NATO-külügyminiszterek találkoznak a szövetséggel szorosan együttműködő partnerországok képviselőivel, külön megbeszélést folytatnak ukrán hivatali kollégájukkal, valamint megvitatják az afganisztáni helyzetet.

Ez utóbbival kapcsolatban nevük mellőzését kérő brüsszeli diplomaták elmondták: az afganisztáni biztonsági körülmények azt indokolják, hogy egyelőre ne csökkentsék a tervezett minimális szintre a továbbra is a közép-ázsiai országban tartózkodó külföldi erők létszámát. Tavaly az esztendő végén a NATO vezette afganisztáni harci küldetés lezárult, és ez év január elsejével új, nagyságrendekkel kisebb létszámú, immár nem a tényleges harci műveletekre, hanem kiképzésre, tanácsadásra támogatásra összpontosító új misszió vette kezdetét. Az elképzelések szerint ennek a missziónak is tovább csökkenne majd idővel a létszáma.

 

Nyitókép: Illusztráció

 


Hasonló cikkek