Országszerte megkezdődött a görögdinnye-szüret, amelyből a csökkenő termőterület ellenére, de a korszerű fajtaválasztéknak és technológiának köszönhetően idén átlagos mennyiséget, mintegy 160 ezer tonnát takaríthatnak be a termelők – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón, Jászapátin.
Mártonffy Béla ismertette, hogy a változékony időjárás miatt a magyar görögdinnye idén kicsit megkésve, július 15-20. között érik be, és szeptember 15-ig elérhető lesz az üzletekben, piacokon. A szabadföldi kereskedelmi mennyiséget folyamatosan szedik: Baranyában és Békésben elsőként, utána Tolnában és a heves-jászsági körzetben, végül a szabolcs-hajdúsági térségben.
Idén számottevően csökkent a belföldi görögdinnye termőterülete, a korábbi években jellemző 4500-4800 hektárról 4000 hektárra. A koronavírus-járvány hazai megjelenése éppen a dinnyeültetés időszakára esett, ezért több termelő a bizonytalan jövőtől félve csökkentette a termőterületeit a tervezetthez képest. Emellett a csökkenésben az is közrejátszik, hogy hűvös időben visszaesik a kereslet az áru iránt.
Bár a termőterület csökkent és a termesztést idén több fagy, késő tavaszi hűvös nappal és éjszaka, heves esőzés is nehezítette, azonban a jobb fajtaválasztásoknak köszönhetően a korábbinál nagyobb termésátlagokat érnek el a termelők – tette hozzá.
Az elnök kiemelte, hogy az átlagos magyar dinnyefogyasztás évente 10 kilogrammot tesz ki, amely az időjárástól függően 8-12 kilogramm között mozog. A megtermelt dinnye 60 százaléka belföldön fogy el, egyre népszerűbbek a többféle formájú, valamint a magnélküli dinnyék. A termesztésben terjednek a hibridek, a magszegény fajták már 20 százalékot tesznek ki, és elindult a fólia alatti termesztés is, amely a jövőben előrébb hozza majd a szezont.
Magyarország mennyiségben az ötödik legnagyobb dinnyetermesztőként van jelen az Európai Unióban (EU) – Spanyolország, Görögország, Olaszország és Románia után. A belföldi termesztésű görögdinnye harmada export, amelyet többek között a cseh, a lengyel, a szlovák piacra szállítanak.
A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete és a NAK folyamatosan konzultál az áruházláncokkal annak érdekében, hogy átmenet legyen az import és a hazai dinnye között, valamint mindig friss, jó minőségű és magyar dinnyét kínáljanak a lakosságnak.
Sándor László, dinnyeágazati szakértő hozzátette, hogy most keresleti piac van a magyar görög- és sárgadinnye iránt, a belföldi piac preferálja a hazai frissebb és zamatosabb dinnyét. A magyar piacon a 4-8 kilogrammos dinnyék a legkeresettebbek, a trendek a magnélküli és a “jégszekrény dinnyék” felé mutatnak, de keresik szeletelt formában is.
Pócs János (Fidesz) országgyűlési képviselő, dinnyetermelő szerint “a magyar dinnye minőségben különb, mint bárkié, mert benne van a magyar gazdák szorgalma, tudása, és benne van az a területi, éghajlati adottság, amely miatt sokkal finomabb dinnyét tudunk termelni’. Ezért kéri a fogyasztókat, hogy az import helyett a magyar dinnyét válasszák.
MTI
Nyitókép: Pócs János fideszes országgyűlési képviselő, dinnyetermelő Sándor László ágazati szakértő ás Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke (j-b) a kamara idei dinnyeszezonról tartott jászapáti sajtótájékoztatóján 2020. július 16-án. MTI/Vajda János
