PannonHírnök Parti szerviz: Csaba Chef konyhája – Tökpüré leves, Tócsnival!

Drága Barátaim, Polgártársaim :-)!

Ígéretemhez híven ismét  jelentkezem, ráadásul két étellel is. Az egyik egy leves, méghozzá micsoda leves, a másik egy krumplis étel, jelesül a Felvidékről.

Kezdjük a levessel, hiszen a mi étkezési kultúránk jelentős része, talán sehol a világon másutt nincs akkora jelentősége, mint kis Hazánkban.

Érdekes, hogy a kínaiaknál a leves az étkezés végén kerül az asztalra, bár ott olyan színes, változatos az étkezés, ráadásul tartományonként más, hogy lehet ez is.

A mai levesünk egyszerű, gyors, viszont rendkívül egészséges, mind alapanyagaiban, mind a főzési idő figyelembevételével. Nem elhanyagolható szempont egyik sem Barátaim, hiszen nehéz időket élünk, rohanunk, nem főzünk, lassan nem is eszünk, nem is iszunk, csak nézünk, rohanunk előre, aztán lassan egymást sem látjuk meg.

Ezért hát hadd ajánljam azoknak, ezt a leveskét, akik e szerint a trend szerint élnek, azoknak meg főleg, akik NEM.

 

Így született meg immáron sokadszor, de itt először a

SÜTŐTÖKPÜRÉ LEVESEM PIRÍTOTT TÖKMAGGAL

Szezonja van most ennek a gyönyörű, egészséges zöldségnek javában. Ilyenkor olcsó, mindenhol kapható, ráadásul magyar, igaz az, amit idegen nyelvre kereszteltek, az akkora, hogy nézni is „tereh”.

A magam részéről a kanadainak elkeresztelt változatot favorizálom, hiszen ebből kapható olyan méret, amiből akár szerényebb létszámra, de gazdagon főzhetünk.

Olyan kiló, másfél kilónyit vettem, aztán jár hozzá egy kisebb fej vöröshagyma, 2-3 gerezd fokhagyma, só, törött bors, kétdiónyi vaj, aztán a korona a mű végén, a tökmag, nem kevésbé a tökmagolaj.

 

A tökömet meghámozom, majd kettévágom, a magját, belsejét egy kanállal kikaparom, kockára vágom. Olyan aranysárga ez a gyönyörűség, hogy majd sírva lehet tőle fakadni.

Aztán a hagymát is felaprítom, de nem kell nagyon apróra, hiszen turmix alá kerül majd.

 

Egy csipetnyi vajat egy kanál olívaolajjal felhevítek, aztán mehet rá a hagyma, a fokhagyma, egy csipet só. Néhány pillanat múlva a felkockázott tök, aztán ezt erős tűzön jól összepirítom, egy kicsit karamellizálom öt percig, folyamatosan kevergetve.

Felhúzom annyi vízzel, hogy éppen ellepje, sózom, borsozom, majd a forrástól számított öt percig főzöm. Nem kell tovább, hamar megpuhul! Kicsit pihentetem, majd bot mixerrel összetöröm. A szokásos leves állagnál jóval sűrűbbnek kell lennie, de a főzeléknél hígabbnak. Egy kicsit felfőzöm, aztán dónyi vajjal még fényesebbé, krémesebbé keverem.

 

Egy serpenyőt felhevítek, majd beledobok kisebb maréknyi héj nélküli tökmagot szárazon. Ezt kissé megpirítom, ez lesz a levesem betétje. Kimerem a levest, a tetejére halmozom a magokat, majd körbelocsolom a csodás mélyzöld tökmagolajjal.

Lehet hozzákeverni még tejszínt, esetleg vajas, fokhagymás olajon megpirított zsemlekockát, ahogyan tetszik.

Parádés, gyors, leves, nem kevésbé lélekmelegítő az őszi estékre.

A másik étel is egyszerű, annál nagyszerűbb mű, nagy-nagy kedvencünkből, a krumpliból készült egytálétel, akár köret, akár csak kora esti csemege, kinek mi a szíve vágya.

 

Persze kissé kalóriadús, könnyűnek csak barokkos túlzással nevezhető, de annál szemet-lelket gyönyörködtető, abbahagyhatatlan a

TÓCSNI FOKHAGYMÁS TEJFÖLLEL

Tócsni, tócsi, lepcsánka, lapcsánka, krumpli lángos, kinek a pap, netán annak a felesége, vagy még inkább a lánya, ahogyan tetszik.

Van aki tejföl nélkül…

Azt gondolom sokunk ismerőse, kedvelt kalóriabombája, de az is csettint, nyel nagyokat, aki csak nézni meri, enni nem. Azoknak azt javasolom, próbálják meg, ezer százalék, hogy fájni nem fog.  Legfeljebb utána el kell futni akár Mekkáig, vagy térdre esni, meggyónni netán annak a papnak, akinek a feleségére, ne adj isten, a lányára ácsingóztunk, akár… Talán akkor feloldozást is nyerhetünk, persze csakis kizárólag akkor, ha szent fogadalmat teszünk arra, hogy az említett nőszemélyekkel is megosztjuk, velük is gazdagon bánunk. Nem sajnáljuk tőlük, hiszen, ha eredménye is lesz a légyottnak, akkor nem kell számolgatni, tuti négy számjegyű kalóriaveszteség utána.

Tehát akkor lássuk, hogyan is készül!

Egy kilónyi szép Rózsát meghámozok, leöblítem, aztán a sajtreszelőn lereszelem. Kicsit állni hagyom, ízlés szerint sózom, két gerezd fokhagymát is hozzáreszelek. Aztán összekeverem annyi liszttel, amennyit fölvesz. Jó sűrű nokedli tésztaszerűnek kell lennie, akár, ha az ízlésünk olyan, még egy-két tekerés bors sem árt neki.

Palacsintasütőben, vagy serpenyőben felhevítek egy öntet olajt aztán szépen belesimítom a masszát, eligazítom úgy, hogy nagyjából egy centi vastag legyen. Arany barnára sütöm, majd óvatosan megfordítva, a másik oldalával is ezt teszem. Az összesét így kisütöm. Egy pohár tejfel kevés sóval, 3-4 gerezd zúzott fokhagymával jól kikeverek, ezzel kenem meg a lángosok tetejét.

Aztán jöhet a nagy utazás a papnéval, akár a lányával, de, ha eleget sütöttem, akkor akár mindkettő jöhet, hiszen a kalóriától megemelkedhet a libidó úgy, egyik sem fogja bánni a végén. Legfeljebb szegény Atyánk.


Hasonló cikkek