Drága jó Barátaim, az Óperenciás tengeren innen is és túl!
Abból a csodás rongyos régiből rántottam elő az egyik nagy-nagy szerelmemet. Hiszen töredelmesen be kell valljam, soha nem tartottam a lovam száját, volt, van, lesz is jó néhány. Nem is restellem én ezt, sőt egyenesen büszke vagyok Rájuk. Ezekre a szerelmeimre, hiszen nélkülük fabatkát nem érne az el..szott életem. Ráadásul mostani főhősömmel is úgy voltam, mint akár Lecsóval, akár a Paradicsomos káposztával. Nem feltétlenül tartoztak a kedvencek közé. Aztán megismertem, megszerettem, de bitangul meg ám! Gyermekem néhai édesanyja, Erzsikém készítette így, egyszerűen felejthetetlenül, úgy, ahogyan csak azok, akiknek ez a művészet szívük-lelkük. Akár amatőrként, akár profiként. Az én változatomban kicsit hozzáadva, de az alapkoncepció szerint következzék hát a
BÁCSKAI RIZSES HÚS VARGÁNYÁVAL MEGKORONÁZVA
Kutakodva egy kicsit az emlékeim között, – mert hiszen vannak ám – felsejlik ennek az ételnek a régi mivolta. Jóízű, tartalmas volt, bár ha külleme alapján vizsgáltam, hát akkor bizony,….de itt erről nem írok, nem gyalázom meg. Nem, mert a menzákon, kifőzdékben, a seregben nem úgy nézett ki, ahogyan azt megírták vagyon. Olcsó, egyszerű étel volt, de, ha alaposan utánajárnánk, hát kiderülne, hogy a maradék pörköltet másnap összekeverték főtt rizzsel. Sokat emlegettem már a Lordok Házát, ahová szívesen jártunk. Jó, bőséges ételek voltak, sőt néhánynak az egyetemes kulináris irodalomban lenne a helye. Néhány étel, főleg húsétel nem a legjobb minőségű húsból készült általában. Ennek fő oka az volt, hogy ellopták a nemes részeket, hazavitték, e leginkább akkori menőbb éttermek szakácsainak adták tovább. Mindentől függetlenül a főzelékek, a Vargabéles, a levesek, szenzációsan finomak voltak, a Bácskai rizses hús pedig itt is zseniális volt, hatalmas nagy tepsin feltálalva, jó mócsingos húsokkal.
A hozzávalók egyszerűek, jó minőségű sertéslapocka, akár borjúhús, de pulykából sem akármilyen. Olyan 50dkg húst apró kockára vágok, kevés olajon, akár zsíron erős tűzön pirítani kezdem. Közben egy jó nagy fej hagymát aprítok, a húst meghintem teáskanálnyi őrölt köménnyel, majd bele az anyagba. Kisebb paradicsom, egy TV paprika összevágva mehet a cuccra. Ezt jól összepirítom, majd meghintem őrölt piros, fűszerpaprikával, kissé sózom.
Tehát, mintegy pörköltet készítek, csak azzal a különbséggel, hogy a húst nem a piruló hagymára dobom. Mikor zsírjára visszasült, elfőtte a levét, akkor kevés folyadék rá, ezt kézszer megismétlem, majd annyi vízzel öntöm fel, hogy alig lepje el. Eközben maréknyi szárított, igazi Vargánya gombaszeleteket áztatok meleg vízbe. Ezt az édeni csodát Troczkó Bandi barátomtól kaptam, aki Kassán él, a felvidéken, régi jó barátom, volt kollégám. Ő is utaskísérő volt a vonaton, csak az ottani, szlovák Utasellátónál. A mennyiség, amit kaptam, a mintegy fél kilónyi anyag egyenesen az arany árával vetekszik.
Mikor a pörköltem majdnem félkész kész, kissé megpuhult, akkor két zacskó rizst, kb. egy nagy csészényit hozzákeverek. A lényeg az, ha nem zacskós rizst használtok, hogy az egy csésze rizshez kétszer annyi víz jár. A gomba levét is természetesen felhasználom, de vigyázok, hogy az edényben lévő folyadék, a gomba leve, a víz ne legyen lehetőleg több mint a kétcsészényi víz mennyisége. Ezután az egészet összekeverem, sózom, borsozom, majd mehet is bele a beáztatott vargánya.
A sütőt előmelegítettem közben, majd a legkisebb fokozatra teszem, az edényt lefedem, aztán irány a sütő. A hő, a kis lángon való sütés kellőképpen megteszi a hatását, a rizs magába szívja ezt a csodálatos szaftot, és kb. 25-30 perc múlva ki is veszem. Akkor jól összekeverem, hagyom állni egy keveset, és miután a nyálam már el is csordult, jéghideg kovászos uborkával kápráztattam el ezúttal magamat, remélem Benneteket is.
Most már szentül ígérem, lesz kínai kaja is legközelebb. Lesz, mert az európai változat ott van nálam a top tízben. Arról nem beszélve, hogy hát kihez is köthetném a „filingjét”, mint hát Béluskámhoz. Olyat produkált egy kínai vendéglőben, amihez foghatót még nem pipáltatok.
Ígérem, megosztom Veletek!
Szeressétek, tiszteljétek egymást, miként az ételeket is, hiszen a kulináris élvezetek a legnagyobb élvezeteink közé tartoznak, a legrégebbi kultúrája az emberiségnek. Főzzetek, próbálkozzatok, ízleljetek, mert a nehéz pillanatokban is segít, nekem is mindig segített.
