PanonHírnök Party szerviz: Csabi Chef konyhája – TÖKPAPRIKÁS

Drága Barátaim Polgártársaim!

Ezúttal is egy rendkívül egyszerű étel kerül az asztalunkra, még akkor is, ha a megítélése igazi viharokat kavar. Bizony ám, hiszen, olyan főzelékről lesz szó, ami enyhén szólva is megosztja a táborunkat, persze mindezt sajnálattal írom, de így van. Sajnálattal, mert olyan népszerű, nagyszerű, egészséges, magyar ételről lesz szó, amivel kicsi gyermekkorunktól az elmúlásig találkozunk. Mind a menzákon, a kifőzdékben, mind az otthoni konyhánk nélkülözhetetlen szereplője, sőt, főszereplője volt, és valószínűleg az is marad. Érdekes dolog ez, jelesül az, hogy a főzelék, mint olyan, sehol másutt a világon nincs, ismeretlen fogalom. Pedig mi szeretjük, készítjük is jó néhány változatát. A sűríteni pedig többféle módszert is ismerünk, ki kinek a tanítványa, ki milyen egészségesen él, étkezik.

Egy csatás műsorban az egyik, mára levitézlett, erősen kikerekedett, valaha konfliktusmegoldó, békítő, volt sztárunk(?) beszélt erről. Akkora elánnal, úgy affektálva, hogy az a bizonyos bicska nyílt a zsebekben. Azt taglalta főhősnőnk, hogy ő nem ad főzeléket a gyermekének, mert a rántás, a lisztel történt sűrítés az milyen egészségtelen, hízókúra a gyermekeinknek. Elgondolkodtam azon, népszerű, volt műsorvezetőnk vajon mitől is gömbölyödött ki ilyen szépen? Bizonyára nem a nem evéstől, nem a vacsorárasemmitsemeszünk, önpusztító, de divatos követésétől, bizonyára nem attól, hogy, hogy olyan …szottul nem eszik semmit.

Amúgy, ha már itt tartunk, hát nemes főzelékünk besűrítésére használt fakanálnyi liszt, nem haladja meg a 2-4 dekagrammot. Számoljuk csak azt, hogy egy négy személyre készített főzelék estén, ez fejenként egy dekagramm liszt. Ettől, ha nem egészséges egy gyermeknek a főzelék, legyen az bármilyen, hát akkor bekapom a saját…szóval “mittudoménmimet”. Persze divatos dolog ez, mint menteni az esőerdőket, ennek, annak, amannak lenni. Főleg, ha már a nyilvánosság előtt, fő műsoridőben már nem nagyon lehet, hiszen hiteltelen lenne.

Örömmel üzenem, tapasztaltam meg, generációk nőttek föl, kedves M a főzeléken, egészségesen, fitten. Bár azért a gázsiért, amiért a csatában lehet szerepelgetni, lehet, én is az élére állnék – KAM – ennek a hadjáratnak.

Akkor hát jöjjön, aminek jönnie kell, taroljon, vigye a mai BÓNUSZT a TÖKPAPRIKÁSOM

Szándékosan erre kereszteltem ezt a mesés, mennyei főzeléket, adtam neki ezt a fantázia nevet, még jobban népszerűsítve, kifejezve azt, a legnagyobb kedvencek egyike a

TÖKFŐZELÉK GAZDAGON KAPORRAL, ECETESEN, CSIPET CUKORRAL

A friss, zsenge töknél ilyenkor kevés finomabb van, persze csak annak, aki azt szereti. A piacon még mindig 550-700 i forintot elkérnek a gyalult tökért, plusz még veheted hozzá a kapor csokrát közel százért, abból is kettőt. Hiszen a tök remek kísérője, talán elmaradhatatlan alkotórésze a friss kapor. Vettem kettő bébi tököt, olyan kilónyit nyomhattak, hozzá a jó kaprot, mert a kettő került 150 pénzembe, hát meg a kapor. Javaslom, Ti is így tegyétek, hiszen otthon a nagy lukú reszelőn könnyen lereszelhető, pikk-pakk elő is van készítve.

Tehát. A tököt meghámozom, kettévágom, kanállal óvatosan kikaparom belőle a magját, belső, puha részét. Mintegy két kis kenucskát kapok, majd jöhet a reszelő. Eközben jó nagy fej vöröshagymát aprítok, forró olajba dobom, kicsit megpirítom, majd mehet is bele a lereszelt tök. Sózom, evőkanálnyi piros őrölt fűszerpaprika a nyakba, majd a jó apróra összeszecskázott friss mennyei illatú kapor. Ezeket alaposan, de óvatosan összekeverem, majd már mehet is bele a kocára összevágott paradicsom (jó lédús, érett), zöldpaprika. Kis levet enged, aztán ráöntök annyi vizet, hogy jól ellepje, majd egy evőkanál ECETET. Igen, mert ettől nem fő szét a tök, pikánssá válik, aztán egy kanálnyi barna cukrot,vagy édesítőt bele. 20- 30 percig főzöm, keverni már nem nagyon kell. Egy pohár tejfölt kikeverek extra finomra őrölt rizsliszttel, olyan jó fakanálnyit. Az edényt lehúzom a tűzhelyről, egy-két kanál levet rálocsolok a habarásra, mert ez a hő kiegyenlítés, aztán behabarom az ételt. A tűzre visszateszem, kikeverem, de már csak éppen egyet rottyanjon, és már kész is.

Ne ijedjünk meg Barátaim, nyugodtan használjatok sima lisztet, én sem mindig rizsliszttel rántom! Krémes, gyönyörű paprikásom lett! Őszintén be kell vallanom így utólag, hogy igen elegáns nevet választottam ennek a csodás tökfőzeléknek.

Azonban pont úgy készítem, mintha paprikást főznék, hát ezért ez a tökösen jó név. Kicsit magyaros, kicsit pikáns, és a mienk. A tökfőzelék készülhet még fehéren, tejjel főzve, de akkor előtte a tököt jól besózom, majd fél óra után kicsavarom, tejben megfőzöm kaporral, majd behabarom. Készülhet még vöröshagymás rántással, lecsósan, habarás nélkül, de magyarosan is, habarással is. Feltétnek sok minden jó hozzá. Rántott párizsi, sült Debreceni, fasírt, tükörtojás, paprikás kolbász hagymán megfuttatva, és még sorolhatnám holnap reggelig.

Egy azonban biztos, hidegen, melegen, jöhet mindenhogyan, csak legalább egy hónapban egyszer.


Bán Csaba

A legnagyobb szeretettel, alázattal művelem ezt a csodálatos műfajt. Életem és vérem most már az UNOKÁMÉ, de utána ez a csodálatos kulináris világ, a főzés, a teremtés következik. Olvassátok, készítsétek Ti is, szeressétek, tiszteljétek az ételeket, hiszen az életünk egyik legfontosabb része! B.CS.

Hasonló cikkek