’Think different’.
„Rengeteg kemény munkát igényel az, hogy valami egyszerűt alkossunk, hogy igazán megértsük a mögöttes kihívásokat, és hogy elegáns megoldással jöjjünk elő”– mondta egyszer Steve Jobs. Természetesen az Apple-re gondolt, és a mögötte álló híres szigorú tervezési folyamatra. Viszont akár könnyedén jellemezhette volna, Picasso 11 darabból álló Bika litográfia sorozatát is, amely 1945-46 között készült.
Az első fázisban művészién árnyékolt realisztikus bika a vége felé már csak vonalakból áll, amelyek állatot a lehető legegyszerűbb formában adják vissza. A sorozat egy jó példája annak, hogyan lehet egy képet a legalapvetőbb elemeire lebontani. Az Apple beépítette képzési programjaiba a bikát, amely egy emblémája vált a terméktervezőknek, akik a bonyolultabb eszköz helyett az redukált designra törekednek.
Picasso az absztrahálás megszállottjaként, folyamatosan azzal küzdött, hogyan lehet valamit a leglényegesebb grafikai elemekre redukálni. „Két lyuk – az arc szimbóluma, ami elég ahhoz felidézze az arcot anélkül, hogy ábrázolná.” gondolta Picasso „De nem furcsa, hogy ez ilyen egyszerű módon is elérhető?..Ami a legelvontabb, talán az a valóság csúcsa.”
Fernand Mourlot, akinek műhelyében Picasso készítette litográfiáit, így emlékezett vissza a sorozatra: „Még mindig emlékeztem a legelső bikára és azt gondoltam magamban: hogy lyukadhatott ott ki, ahol elkezdnie kellett volna..És amikor meg látod azokat a vonalakat, nem hiszed el mennyi idő van mögöttük.”
A litográfiákhoz hasonlóan az Apple termékei is hatalmas erőfeszítést igényelnek megtervezni. Johanthan Ive vezető designer felidézte az Apple egyik Power Mac megalkotásának folyamatát. „Mindentől meg akartunk szabadulni, amely teljesen szükségtelen volt” – mondja. „Újra és újra visszamentünk. Szükségünk van erre az alkatrészre? Meg tudjuk oldani, hogy átvegye a többi négy alkatrész funkcióját?” „Mélyen meg kell értened a termék lényegét, ahhoz hogy a nem lényeges alkatrészektől megszabadítsad”- folytatta.
Picasso és az Apple közötti konceptuális kapcsolat mindig is nyilvánvaló volt. Ez 2014-ben vált még inkább világossá, amikor a New York Times-nak sikerült betekintés nyernie az cég szigorúan titkos alkalmazotti képzési programjába.
Kövessen minket: Facebook
