Pünkösd napján Székelyföldön: a csíksomlyói búcsú napja van

Idén május 22-én, a pünkösdvasárnapot megelőző szombaton tartják az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási ünnepségét, a csíksomlyói búcsút. A koronavírus-járvány miatt még az idén sem a megszokott módon, de már visszatérhet az ünnepi szentmise a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe, a járványügyi szabályozások, a biztonsági előírások betartásával

A ma is álló kegyhely területét már korábban is spirituális célokra használták. Először a bencések építettek román stílusú templomot, majd őket a 15. század közepén a ferencesek követték. 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben biztatta a lakosságot, hogy segítsenek a szerzeteseknek a templomépítésben, és ezért búcsú megtartását is engedélyezte.

A négy évvel később befejezett gótikus templom főoltárát díszítette a hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont, székelyleányarcú Mária-szobor, amely azóta is Csíksomlyó legértékesebb ereklyéje. Ez a világ egyik legnagyobb kegyszobra, magassága a koronát is beszámítva 2 méter 27 centiméter. A Máriát „Napba öltözött asszonyként” ábrázoló alkotást, mely karjában a kis Jézust tartja, többször festették újra, mígnem a múlt században megtiltották bármilyen módosítását. A szobrot 2012-ben megtisztították a rárakódott szennyeződéstől és védőbevonattal is ellátták.

A legenda úgy tartja, hogy az első búcsújárást 1567-ben tartották, amikor pünkösd szombatján Csík, Gyergyó és Kászon Csíksomlyón összegyűlt népe a Hargita Tolvajos-hágójában legyőzte János Zsigmond fejedelem seregét, aki fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. A diadal után Csíksomlyón adtak hálát és megfogadták, hogy ezután minden évben pünkösd szombatján elzarándokolnak ide.

A már említett templomot a törökök 1601-ben felgyújtották, de kegyszobrai épen maradtak. 1664-ben újjáépítették, ezután vált Csíksomlyó a székelység egyik gazdasági és kulturális központjává. A mai nagy barokk templomot a 19. század elején kezdték el építeni, 1876-ban szentelték fel és 1948-ban kapott basilica minor rangot. A szabadtéri Hármashalom-oltár.

2021-ben ismét megtartják a búcsút

Az idei csíksomlyói pünkösdi mise mottója: „A Magasságbeli ereje borít be árnyékával”. A szentmise főcelebránsa Kerekes László, a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspöke, szónoka pedig Salamon József gyimesbükki plébános lesz. A búcsún 22 110 távolról érkező zarándok vehet részt, akiknek hivatalos kitűzőt kell használniuk, míg a helyieket a kitűző nélkül is felengedik a hegynyeregbe.

A búcsú teljes ideje alatt kötelező a maszkviselés, csak az egy háztartásban élők helyezkedhetnek el egymás közelében, a családoknak másfél méteres távolságot kell tartaniuk egymástól. A keresztaljákat lehetőség szerint a koronavírus ellen már beoltottakból állítják össze. Nincs arra vonatkozó tiltás, hogy Magyarországról és más országokból is érkezzenek zarándokok, de nekik azt javasolják, hogy televíziós és internetes közvetítés által inkább otthon éljék meg a pünkösdi búcsú élményét.

A pünkösdszombati nagymisét élőben közvetíti a Duna Televízió, a Mária Rádió és a kegyhely honlapja, emellett a zarándokoknak idén először letölthető telefonos alkalmazás nyújt eligazítást. Az applikáció háttérinformációkkal is szolgál.

Forrás: MTI

Külhon | Pannon Hírnök 

Kövessen minket: Facebook 

 


Hasonló cikkek