Az európai politikát nem Európa csinálja az Bizottság korábbi elnöke szerint
A reformokat egyszerűen végre kell hajtani és erősen hiszem, hogy az Európai Uniónak a kellő szigort kell alkalmaznia az ellenőrzés során – mondta Romano Prodi az Európa Bizottság korábbi elnöke, egykori olasz miniszterelnök – az Euronews munkatársának Alberto de Filippisnek egy a vele készített interjú során.
Euronews: Professzor úr, Ön mindig is az európai projekt támogatói között volt, most viszont kritizálta az egyhangú döntéshozatalt a közösségi folyamatokban és kijelentette, hogy egyetlen demokratikus rendszer sem létezhet így. Tehát az Unió már nem úgy működik, mint régen?
Romano Prodi: Az egyhangú döntés szükségességét mindig is szégyenletesnek tartottam, ezzel a módszerrel egyszerűen nem lehet kormányozni és ez nem mehet így tovább. Ha nincs külpolitikánk, ha Törökország és Oroszország irányít Líbiában, ha nem tudjuk, milyen lépéseket tegyünk, mert az iraki háborútól kezdve mindenről egyhangúlag kell döntenünk, akkor bajban vagyunk. Meggyőződésem, hogy néhány európai ország megérti ezt. Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország alkotná az első csoportot, amely végre előre tudná vinni a dolgokat az európai politikában.
– Euronews: Európát gyakran vádolják azzal, hogy agyagtalpú óriás. Gondoljunk csak az ukrán helyzetre, a fehérorosz határkrízisre, az oroszországi gázellátás problémájára. Ön szerint hogyan viselkedünk az olyan versenytársak előtt, mint az Egyesült Államok vagy Kína?
– Romano Prodi: Egyrészt egyértelmű a hűség az atlanti szövetséghez, amely kezdettől fogva egyesítette az európai országokat. Ezzel együtt szerintem létezik egy szükséges és hasznos, de passzív hűség. Ki kell mondanunk, hogy az európai politikát nem Európa csinálja, a döntések máshol születnek. Véleményem szerint még a NATO-nak is szüksége lenne egy európai hadseregre. Azért panaszkodunk, mert még csak nem is figyelmeztettek minket az afganisztáni kivonulásra… nincs olyan szövetség, amelyben a szövetségest ne figyelmeztetnék…
– Euronews: Az Unió története során számos válságon ment keresztül, de a Brüsszel és az olyan országok, mint Lengyelország és Magyarország közötti összecsapás még pusztítóbbnak tűnik. Mit gondol, hogyan oldodik ez ez meg?
– Romano Prodi: Összeütközés alakult ki az Unió alapelvei körül, de határozottan meg vagyok győződve arról, hogy Lengyelország és Magyarország megérti, hogy valamit rosszul csináltak. Létezik egy progresszív tudat. A demokrácia türelmet is jelent, és úgy látom, hogy ezekben az országokban megváltozik a helyzet, ezért optimista vagyok.
– Euronews: A Brexit után az európai szerepek egyfajta újratervezésen mennek keresztül, például a Franciaország és Olaszország közötti új szerződéssel. A francia-német mozdony idejétmúlt valóság az új helyzetben? Van még miért léteznie?
– Romano Prodi: Nagyon is van. Európa nem mehet tovább a motor két dugattyúja, Franciaország és Németország nélkül. Olaszország is elengedhetetlen ahhoz, hogy ez a motor működjön, ahogyan Franciaország, Németország és Spanyolország is.
– Euronews: Beszéljünk egy kicsit a pénzről: a Helyreállítási Alap forrásainak megszerzéséhez reformokat kell vállalni. A beérkező pénz ezekhez kötődik, amelyek nem esetlegesek, hanem szükségesek a források megszerzéséhez.
– Romano Prodi: Véleményem szerint az egyetlen kiút számunkra a reformok végrehajtása. Mélyen meg vagyok erről győződve. A gazdaságban történt egy nagy lépés előre, de a politikában nem. Létezik egy nagyon világos, egyértelmű üzenet: mindenkinek vállalnia kell a részét a haladás érdekében. Nincs más út, nincs más lehetőség, mint a reformok végrehajtása. Ezeket a reformokat nem büntetésből, hanem a rendszer fejlődése érdekében találták ki. Éppen ezért eg vagyok győződve arról, hogy az Európai Uniónak megfelelő szigort kell alkalmaznia a reformok végrehajtásának ellenőrzése érdekében
– Euronews: Hamarosan elérkezik az euró huszadik születésnapja. Készíthetünk egy gyors értékelést? Lehetett volna valamit jobban vagy másként csinálni húsz évvel ezelőtt?
– Romano Prodi: Minden remekül indult, de aztán többek között az egymást követő válságok, illetve a döntéshozatali jogosítványok körül elkövetett hibák miatt a dolgok elromlottak és az euró elvesztette fényét. Úgy gondolom, hogy a közös európai valuta iránti igény még mindig nagyon erős, és ezért ma az egyik fontos globális szereplő, még ha nem is annyira fontos, mint a dollár, ahogyan azt egyesek az induláskor remélték. Ezzel együtt természetesen nem kis játékosról van szó.
– Euronews: Az olasz elnökválasztás kapcsán mindenki azt akarja, hogy Draghi irányítsa a talpraállást miniszterelnökként, de köztársasági elnöknek is sokan szeretnék.
– Romano Prodi: Fogalmam sincs, mire készül Draghi. Talán miniszterelnök marad , talán indul az elnöki posztért. A választást tudatosan kell meghozni, egy békés országban, politikai összeütközések nélkül. Arról nem is beszélve, hogy ha személyes döntésekről van szó, azokat az egyénre kell bízni. Az első dolog, amit meg kell kérdezni: mik a szándékai? Sokan úgy gondolják, hogy a jelenlegi elnök, Sergio Mattarella mandátumán túl is hivatalban maradhat. Mattarella viszont mindig azt mondta, hogy mandátuma lejártával távozik. Draghi döntése is hamarosan megszületik.
– Euronews: Ön írt egy könyvet, amely az Európa iránti szeretet kinyilatkoztatása. Megmutatna néhány részletet, amiket a legjobban szeret?
– Romano Prodi: Nyilvánvalóan a szülővárosommal, Bolognával kezdem a könyvem. Ez egy igazán különleges város, amely a középkor óta fogadja a diákokat Európa minden részéről. A kontinens pedig szörnyű időket élt át az évszázadok során: a háborúk tragédiáját, a két világháború közötti feszültségeket. Ez egészen addig tartott, amíg a nagy államférfiak rájöttek, hogy a történelemnek változnia kell és ekkor kezdődött el az igazi kaland. akadnak olyan mókás pillanatok is, mint Zidane fejelése a labdarúgó-világbajnokságon, de komolyra fordítva: ott az Erasmus program, vagy az euró létrehozása is. Az európai történelem időnként kusza, ugyanakkor rendkívül izgalmas is.
– Euronews: Romano Prodi, köszönöm az interjút.
forrás: euro News
Ha tetszett a cikk, kérjük, támogassa a PannonHírnök munkáját és kövessen minket a Facebookon
