Rügyfakadás Darányban

Darany3

Régóta készülődött ez az utazás: és épp akkor, amikor a hírek is ontották magukból a darányi gólyakamerától elhíresült gólyameséket, épp akkor tévedtünk oda. Nos, Darányban tényleg ott a jól szituált iskola, tetején a gólyák, a kamera: minden, ahogyan azt hirdetik. Csak úgy mellékesen: a szomszéd falvakban is mindenfelé takaros gólyafészkek, gólyák és rengeteg madár! A tavasz jó idővel kedveskedett: gyönyörű napsütés, kellemes kirándulóidő volt. Nos, aki nem járt még erre, annak igen ajánlom: a Duna-Dráva Nemzeti Park sok meglepetést tartogat!

babócsa

Sajnos, a babócsai Basakert zárva volt – talán aggódnak, nehogy valaki lekaszálja még virágzásuk előtt a törökök által telepített csillagnárciszokat. Kárpótolt érte a falu határában a sok-sok illatos ibolya és medvehagyma! Vétek lett volna kihagyni! Ahogyan a barcsi ősborókást is! Kétszer mentünk el mellette, míg elolvastam: ja, hogy itt vagyunk mellette: csakhogy majd’ 10 éve leégett… Azért még voltak borókák mutatóban, és szépséges, szenes gyökerek!

A szállásunk a Vitéztanya Vadászlak volt az erdő közepén, a Duna-Dráva Nemzeti Park területén, s az ilyen kis vadászházakban még sose csalódtunk! Sehol egy ember,  nyugalom, cserépkályha, dögös bőrkanapé, fotóalbumok vadászatok emlékeivel.

A Dráva folyótól alig néhány kilométer távolságra, egy síkvidéki erdő közepén található ez az egyszerű, személyzet nélküli, de igen jól felszerelt konyhával bíró kis vadászlak. Az erdő pedig teli vaddal: életemben nem találkoztam annyi erdei állattal összesen, mint itt két nap alatt! Hát még amikor kísérőnk, Ballon Kornél jóvoltából azt is megtudtam, hogy akár sakálok, aranysakálok  is jöhettek volna szembe velem… Bár azt hiszem, nem is tudom, milyen lehet egy sakál. Ha ordítana, ahogyan azt neki kell, valószínűleg akkor sem: meg se hallanám a saját ordításomtól.

darany5

A zselici domboktól búcsúzva még egy kis medvehagymás sajtkrémmel töltött borda fokozta  a virágvasárnapi élvezeteket, s aztán pedig búcsú a kedves Dunántúltól… De nyáron újból irány: Darány!

S ha már ibolyát szedtem, a desszert abból készült el. Az egyik legegyszerűbb mennyei desszert ehető virágból, az ibolyás túrópuding. 15 dkg porcukorból 1dl vízzel és a citrom levével szirupot főzünk, hozzáadjuk az előzőleg beáztatott 4 zselatinlapot, és megmelegítjük. 40 dkg túrót szitán áttörünk, a másfél deci felvert tejszínnel lazítjuk, majd hozzáadjuk a kihűlt szirupot. Gyöngéden beleforgatunk 30-35 ibolyavirágot, egy citrom lereszelt sárga héját, majd vízzel kiöblített formákba töltjük. Legalább két órán át a hűtőben dermesztjük.  Tálalás előtt a formát meleg vízbe mártjuk, és a pudingokat kiborítjuk. Tojáslikőrrel megöntözve, ibolyavirágokkal díszítve tálaljuk.

Ibolyás túrópuding

Hogy milyen íze van az ibolyának? Ibolyaíze, szokták erre válaszolni a gyerekek, akik még őszintén és tisztán fordulnak a virágok felé, nincs bennük semmi előítélet. Kaviár íze van, mondta egy kedves úr, s a hölgykoszorú máris kontrázott: bizony, ez kaviár-íz. Nos, ezt döntse majd el ki-ki maga, milyen íze is van az ibolyának, próbálják ki az ibolyát édesen és sósan, élvezzék ki azt a néhány napot még, ameddig bővelkednek a kertek, rétek ibolyában.

 


Hasonló cikkek