November 7-én mutatta be a Miskolci Nemzeti Színház a SzentivánéjiÁ! című előadást, melyet Shakespeare vígjátéka alapján Rusznyák Gábor írt és rendezett.
A Szentivánéji álom Shakespeare egyik legtöbbet játszott vígjátéka. A színpadon megjelenő szürreális világban titánok, tündérek és emberek élnek egymás mellett. Rusznyák Gábor teljesen maira írta át a shakespeare-i történetet, Nádasdy Ádám fordítását használva az új változathoz. Fontos szempont volt azonban számára, hogy az eredeti szövegből szinte semmi ne hangozzék el az előadásban, ha mégis megjelenik valahol a shakespeare-i nyelvezet, akkor annak kiemelt jelentősége van. A humorban bővelkedő helyzetek pedig garantálják a nézőknek az önfeledt nevetést.
Az álmok és a valóság mellett nem csupán az erdőben, hanem az időben is utazhat a közönség. A ’70-es évek és a disco korszak hangulata mellett minden pillanatban ott van viszont az a furcsa világ, ami 2020-ra utal, de a fiatalok és az idősebb korosztály közötti távolság problémaköre is megjelenik a SzentivánéjiÁ!-ban.
A történetben szinte minden szereplő egy elnyomott vagy tiltott vággyal, érzéssel lép be az erdőbe, ahol ezek a vágyak felszabadulnak, vagy felszabadítja őket a varázslat. Puck fontos figurája az eredeti darabnak; az előadásban látható Pukk feladata szintén az, hogy tündérport szórva az athéni polgárok szemébe, összezavarjon mindent és mindenkit. A sok figurát mozgató produkció külön érdekessége, hogy az átíráskor több esetben szerepösszevonás történt. Néhány színész kettős szerepben látható, a két külön szerep pedig egymásból jön létre, azaz egyik szerep álmodja meg a másikat. Hippolyta és Theseus révén a tündérkirálynő és a tündérkirály kapcsolata is furcsán alakul, de feltűnnek a színpadon a görög válogatott tagjai is, akik – megélhetési gondjaik miatt – színdarabot készítenek a tündérkirály esküvőjére.
Ez a darab ma nekem arról szól, hogy a világ bajban van, elsősorban az emberi konfliktusaink miatt. Elfutunk, és az álmokba menekülünk, de egy tükör előbb vagy utóbb „szembe jön” velünk, s hogy mit látunk benne… szamár-fejet vagy egy tiszta emberi tekintetet, az leginkább tőlünk függ. Reményeink szerint a nézőink sokat fognak nevetni ezen az előadáson, néha elgondolkodni, s talán itt-ott még könnyezni is. Ez egy víg-játék. Szerelemről, féltékenységről, a vágyakról, az emberi természetről, a bennünket feszítő kettősségekről, a válságban lévő világ megmentéséről – fogalmazott Rusznyák Gábor.
“Egy vagány, játékos, látványos színjátékra számíthat a közönség, ahol a férfi és nő incselkedése, civakodása majd megbékélése történik meg a színpadon. Az életünket körülvevő dolgokra is reflektál az előadás, úgy gondolom, hogy rendkívül izgalmas és jó színházat láthatnak a nézők” – mondta Gáspár Tibor.
Az előadás díszleteit Khell Zsolt, jelmezeit Tihanyi Ildikó tervezte. A főbb szerepekben közreműködik többek közt: Gáspár Tibor (THESEUS, Athén Ura és OBERON, Tündérkirály), Czakó Julianna (HIPPOLYTA, Amazonkirálynő, és TITANIA, Tündérkirályné), Bodoky Márk (Lysander), Feczesin Kristóf (Demetrius), Mészöly Anna (Hermia), Czvikker Lilla (Heléna), Salat Lehel (EZDŐBÁ, a Görög Nemzeti Teqball csapat edzője/ a színjátékban Prológus:), Simon Zoltán (SIMI, csapatkapitány/ a színjátékban Pyramus) és Kokics Péter (Pukk).
Nyitókép: Gálos Mihály Samu/ Miskolci Nemzeti Színház
