Képzeljünk el egy angyali nyugalommal beszélő fiatalt, akiről hangja és habitusa alapján nem tudnánk elképzelni, hogy bármikor is a minimálisnál feljebb szökik a vérnyomása. Aki a guillotinefojtást olyan visszafogottan és illedelmesen írja körül, mintha csak laza jógagyakorlatokról lenne szó. Ő az észak-komáromi Kiss Bence, a grappling szerb és néhány napja már bosnyák bajnoka is.
A grappling tájainkon kevésbé ismert fogalom, így elsőként arról mesélt Kiss Bence, mi alapján lehet megkülönböztetni a többi küzdősporttól. „A dzsúdóból fejlődött ki a brazil jiu jitsu, aminek két ága van, a Gi és a NoGi. Azaz a kimonóban és a kimonó nélkül zajló küzdelem. Utóbbiban sima rövidnadrágban és feszes pólóban versenyzünk. A grapplingot úgy kell elképzelni, mint egy szabadfogású birkózást, csak folytatódik a harc a földön is. Nyerni lehet pontozással vagy azzal is, hogy az ellenfelet feladásra kényszerítik, például egy fojtással vagy feszítéssel. Vagy azt is mondhatjuk, hogy a grappling olyan, mint a ketrecharc, csak ütések és rúgások nélkül. Ezeken kívül mindent szabad, amit az MMA-ban is” – adott alapos jellemzést a sportágról Kiss Bence.
Mint a küzdősportokban általában, grapplingban is több (konkurens) világszervezet működik, az ADCC égisze alatt zajló versenyeken kezdő, haladó és profi kategóriában zajlanak a küzdelmek. „A haladóban, ahol versenyzek, egy meccs hatperces. Az első háromban nincs pontozás, ott csak feladásra kényszerítéssel lehet nyerni. A döntő pedig nyolcperces.” A boszniai nemzetközi bajnokságon Bencének sikerült győznie még az ünnepek előtt a 76 kilósok között. „A tavalyi térdszalagműtétem után ez volt az első versenyem. Két éve még a kezdők között győztem a szerb bajnokságon. Még maradhattam is volna a kategóriában tovább, de úgy döntöttem, inkább megmérettetem magam jobbakkal.”
Minél több versenyre igyekezett eljutni a szomszédos országokban és a Balkánon is. A legmagasabb szinten Lengyelországban van a sportág, de jó harcosok már minden országban akadnak. Portugáliában például annak köszönhetően, hogy Brazíliából, a jiu jitsu hazájából sokan odaköltöznek. „Szlovákiában, Magyarországon még nem annyira ismerik a grapplinget, de Amerikában ebből meg lehet élni a pénzdíjas, meghívásos, nagy közönség előtt rendezett versenyekből. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az ADCC világbajnokságán megtelnek a több tízezres stadionok is” – jegyeztemeg Kiss Bence.
A révkomáromi származású, jelenleg Dél-Komáromban élő 30 éves sportoló még egyetemistaként kezdett thai boxolni. Később az MMA-val próbálkozott, de inkább elhagyta az ütéseket és rúgásokat, azaz a grapplingnél kötött ki. Utóbbiban az öt övből a második, kék színűnél tart, aztán jön a lila, a barna és végül a fekete. Átlagban két évet vesz igénybe szintet lépni, így több szervezetnél hosszabb időbe telne, míg a profikkal versenyezhetne.
Eegyrészt az észak-komáromi Wolf Fight Clubban edz, másrészt Budapesten. „A lábfeszítéseket és a háromszögfojtásokat gyakorolom a legtöbbet a befejezések közül. De kedvelem a guillotinefojtást is, amikor kézzel fogom az ellenfél fejét, a két nyaki ütőérrel a nyakon háromszöget zárnak be a kezeim. Ilyenkor az ellenfél agya nem kap elég vért, ezért arra kényszerül, hogy lekopogja a mérkőzést” – ecsetelte Bence.
Hogy fér össze a küzdősport Bence nyugodt habitusával? „Egy évvel ezelőtt inkább ideges voltam, mert nagyon izgulós típus vagyok, de az utóbbi versenyeken már jól kezelem ezt. Inkább megfontolt vagyok. Próbálom magam átszellemíteni, hogy harcos hangulatba kerüljek. Nyugtatom magam azzal, hogy mindent megtettem a jó eredményért. Próbálom irányítani a meccset, nem engedem meg az ellenfelemnek, hogy az ő játékát játssza, hanem rákényszerítem az enyémet.”
A covid miatt most ezen a téren is nehéz tervezni, egy ideje már edzeni sem tud rendesen. „Az ADCC-nél egyelőre még nincs kiírva semmilyen verseny. Egy másik világszervezetnek viszont Rómában lesz Európa-bajnoksága, ha lesz NoGi, akkor oda szeretnék eljutni” – tettehozzá zárásként testnevelő-edző szakon végzett grapplinges.
Forrás: ujszo.com
Ha tetszettek a tudósítások a hírcikkek, kérjük támogassa a PannonHírnök munkáját és kövessen minket a Facebookon!
