Magyarország volt az egyetlen ország a régióban, amelynek gazdasága egyenlő mértékben volt képes növekedni az elmúlt öt évben a kelet-közép-európai régióban. A térség országainak gazdasági növekedése azonban lassult az elmúlt egy-két évben az Eurostat legfrissebb adatai szerint.
| Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta, tavaly 4,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, a gazdasági növekedés pedig a tavalyi negyedik negyedévben a minisztérium által várt 4,2 százalék helyett 4,5 százalék lett. Ezzel a térségben Magyarország az első. |
Az elmúlt évben 4,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal péntek reggel kiadott becslésében. Varga Mihály pénzügyminiszter a gazdasági növekedési adatokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, a magyar gazdaság Európa élmezőnyében van, teljesítménye az elmúlt évekhez hasonlóan 2019-ben is dobogós helyet ért el, meghaladva a kormány és a Pénzügyminisztérium várakozásait.
Varga Mihály kitért arra, hogy a gazdasági növekedés a tavalyi negyedik negyedévben a minisztérium által várt 4,2 százalék helyett 4,5 százalék lett. Hozzátette péntek reggel kilenc óráig hét ország adatait közölte az Eurostat, közülük az első helyen Magyarország áll.
A GDP-vel csak ország jóléti szintje fejezhető ki
Madár István, a Portfolio vezető elemzője a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorban elmondta,
| a legismertebb és legelismertebb gazdasági teljesítménymerő szám a GDP, ami azt méri, hogy egy ország egy adott időszakban mennyi terméket, értéket állít elő. Hozzátette, ez a szám összevetést ad arról, hogy egy ország gazdaságnak szektorai – az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság és a szolgáltató szektorok – hogyan teljesítenek. |
Madár István leszögezte, a GDP azt is megmutatja, hogy mekkora a fogyasztói kedv, a beruházások száma, illetve a külkereskedelmi forgalom egy országban.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, a GDP-vel a jólétet mérjük, azt hogy milyen gazdag egy ország. Azonban a jóllétet, azt hogy a társadalom milyen fejlettségi szinten áll, hogy az emberek hogyan érzik magukat az országban sajnos nem tudja mérni a GDP.
Virovácz Péter kiemelte, sok kísérlet volt már arra, hogy megpróbálják számszerűsíteni az említett nehezen megragadható értékeket is, egyelőre azonban nem találtak egyetlen jó módszert sem. Hozzáfűzte, vannak és voltak igen extrém próbálkozások is, a Pénzügyminisztérium pár évvel ezelőtt például megpróbálta összegyűjteni a világon létező összes mutatót, ami kifejezheti a jóllét értékeit, de ez a kísérlet is kudarcba fulladt. Virovácz Péter kiemelte, különböző országok gazdasági fejlődésének összehasonlításához továbbra is a legmegellőbb mérőszám a GDP.
A kevésbé fejlett országok gazdasága gyorsabb ütemben fejlődik
| Madár István felhívta a figyelmet arra, hogy a kevésbé fejlett országok gazdasága gyorsabb ütemben növekszik. Mint kitért rá, „a kelet-közép-európai országok esetében ha egy kicsit távolabbról nézzük az adatokat, akkor láthatjuk, hogy nagyjából egyforma tempóban növekedtek az elmúlt négy-öt évben, egy kifejezetten gyors felzárkózást mutatva a fejlett országok irányába”. |
Madár István elmondta, a cseh és a lengyel gazdasági növekedés tempója azonban az elmúlt egy-két évben lassul. Magyarország volt az egyetlen ország a régióban, amelynek gazdasága egyenlő mértékben volt képes növekedni az elmúlt öt évben– tette hozzá Madár István.
Szükség van az újításokra
Elmondta, a közgazdászok sem értenek egyet abban, hogy mi a hosszú távú gyors gazdasági növekedés alapja. Véleménye szerint egy olyan gazdasági, üzleti környezet szükséges, ahol lehetőség van a beruházásokra, az újításokra. A magyar gazdaság jelenlegi fejeltségi szintjén már nem elegendő egy jó tőkefelhalmozás, szükség van az innovációkra is.
Virovácz Péter hozzáfűzte, az építőipar esetében fontos észrevenni, hogy a szektor vállalatai arra panaszkodnak, hogy munkaerőhiányban szenvednek, ami azt jelenti, hogy az építőiparban továbbra is annyi projekt van, hogy a vállatok nem bírják munkaerővel. „Ez mindenképp arra utal, hogy lesz még lendület az építőiparban, ami tovább lendítheti a magyar gazdaságot”.
