Stabilitás és a növekvő bevételek jellemzik a költségvetést

Avatar

A Pénzügyminisztérium július elején közzétett adataiból kiderül, továbbra is stabilitás és növekvő bevételek jellemzik költségvetésünket – hangzott el az M1 Summa című műsorában.

Az I. félév legfrissebb számai szerint júniusban valamivel több, mint 213 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés. Ez az elmúlt 5 év legalacsonyabb hatodik havi hiányadata. Legutóbb ugyanis 2014-ben volt ennél jobb a júniusi egyenleg. Az I. félév összesített hiánya pedig 390 milliárd forint volt. Ez az adat sosem volt még ennyire alacsony a portfolio.hu számításai alapján.

A költségvetés rendkívül kedvező helyzetben van

Alapvetően 4 tényezőre vezethető vissza az, hogy a költségvetés idei évben rendkívül kedvező helyzetben van. A tavalyi kedvező, 2018-as bázisév a vártnál erőteljesebb gazdasági növekedése kitartott az idei évben is. Ez közvetlenül lecsapódik a költségvetés bevételi oldalán.

A magasabb fogyasztás a fogyasztás típusú adóbevételeket tolja felfelé, a magasabb foglalkoztatás és a bérek az személy jövedelemadó (SZJA) bevételeket, valamint a Szociális Hozzájárulási Adó és egyéb járulékbevételeket emeli meg. Fontos szempont egyébként, hogy közben a kiadási oldal fékezetten növekedik – mondta Csiki Gergely, a portfolio.hu elemzője.

A költségvetés bevételi oldalát nézve megállapítható, hogy szinte az összes fontosabb adónemből magasabb bevételt könyvelhetett el az állam, így például a személyi jövedelemadóból és az áfából is.
A bevételek növekedése erőteljes volt. Az SZJA-ból származó bevételek 10 százalékkal nőttek, a szociális hozzájárulási adóból, nyugdíjjárulékokból származó bevételek szintén körülbelül ugyanannyival, az általános forgalmi adó bevételek pedig több mint ötödével növekedtek.

Itt a fogyasztás bővülése mellett a gazdaságfehéredést, illetve a tavalyi bázishatást lehet kiemelni. A jó adózóknak adtak kedvezményeket, ők korábban kapják vissza a visszaigényelendő áfát. Ebből következik, hogy a tavalyi bázis egy kicsit alacsonyabb volt– közölte Regős Gábor, a Századvég tudományos munkatársa.

Az EU források egyenlege 364 milliárdos mínuszban

A 390 milliárd forintos összesített féléves deficit a tervezett hiány 39,1 százaléka. Ez szintén kiemelkedő, hiszen az eddigi tapasztalatok szerint a költségvetési hiány nagy része, 80, sőt olykor 100 százaléka legtöbbször az első pár hónapban alakul ki.

A kormány ráadásul az év első hat hónapjában mintegy 710 milliárd forintnyi uniós forrást előlegezett meg. Ebből június végéig összesen 346 milliárd forintot utalt át Brüsszel hazánknak. „Az EU-források egyenlege így most 364 milliárdos mínuszt mutat, ami majdnem megegyezik az I. félév összesített hiányával” – emeli ki az elemző.

Hogyha rátekintünk a teljes költségvetési egyenlegre, a pénzforgalmi szemléletben 390 milliárd forintos mínusznál vagyunk az I. félévben. Ilyen alacsony I. féléves kumulált hiány még soha nem volt a költségvetésben, és hogyha eltekintünk az EU-források egyenlegétől, akkor gyakorlatilag ezt kiszűrve azt mondhatnánk, hogy majdnem nullás a költségvetés az uniós források egyenlegét leszámítva – tette hozzá Csiki Gergely.

Az év egészére a kormányzat 1,8 százalékos hiánycélt tűzött ki maga elé. Ez egyelőre teljesíthetőnek tűnik, sőt egyébként akár túlteljesíthető is lesz, tehát lehet ennél alacsonyabb is a hiány. Nyilván ez egy kormányzati döntés lesz, hogy az év végén terveznek-e költekezést, meg persze kérdés az is, hogy az eddigi kedvező makrogazdasági folyamatok fennmaradnak-e – fejtette ki véleményét Regős Gábor.

2020-ra egy százalékos a tervezett hiánycél

A kormány a 2020-as költségvetésben még ennél is alacsonyabb, mindössze 1 százalékos hiánycélt fogalmazott meg. A tervezett deficit mértéke pedig megegyezik a minden korábbinál nagyobb biztonsági tartalék mértékével, ami ugyancsak a GDP 1 százalékát teszi ki.

Vagyis jövőre karnyújtásnyira lehet a kabinet az egyensúlyi költségvetéstől. A kormány ugyanakkor belátható időn belül olyan költségvetést szeretne, amely hiány helyett többletet halmoz fel. Ezzel egy új gazdaságtörténelmi korszak kezdődhetne, hiszen így hazánk hitelfelvevőből akár hitelnyújtóvá is válhatna.

Forrás: M1


Hasonló cikkek