Stabilizálható az infláció?

Ahhoz, hogy az infláció a monetáris politika horizontján 3 százalékon stabilizálódjék, proaktív jegybanki lépésekre van szükség, amelyek első állomása a monetáris tanács keddi döntése volt – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője a jegybank Youtube csatornáján közvetített sajtótájékoztatón csütörtökön.

A legfrissebb Inflációs jelentést ismertetve az MNB illetékese kiemelte: az infláció szerkezete eltért attól, amire a jegybank márciusban számított; az összetétel tartósabb és magasabb áremelkedést jelez. Elsősorban az iparcikkek és a szolgáltatások áremelkedése volt kiugró, az inflációs alapfolyamatok voltak magasabbak – tette hozzá. A maginfláció és az indirekt adóktól szűrt maginfláció idei évre várható mértékét a jegybank egyformán 3,1 százalékra emelte a korábbi 2,7-2,9 százalékról.

A friss Inflációs jelentésében a jegybank az idei inflációs várakozását 4,1 százalékra emelte a márciusban becsült 3,8-3,9 százalékról, GDP-előrejelzését pedig 6,2 százalékra emelte a korábbi 4-6 százalékról.

Balatoni András a GDP-előrejelzésről beszélve hangsúlyozta, hogy az elmúlt 100 évben nem volt a mostanihoz hasonló gyors gazdasági helyreállításra példa. Miközben a 2008-as válság után 6,5 évre volt szükség ahhoz, hogy a gazdaság ledolgozza a GDP-lemaradását, most ez másfél év alatt megtörténik – tette hozzá.

A munkaerőpiac feszessé válik, a munkanélküliségi ráta rövid időn belül ismét leeshet 3,5 százalék környékére – mutatott rá Balatoni András. A két évvel ezelőtti foglalkoztatási szint tartós maradhat, demográfiai tényezők korlátozzák ugyanis a további javulást ezen a téren – tette hozzá.

A munkavállalók egyre jobb alkupozícióba kerülnek, és ez a béreken is meglátszik – jegyezte meg az MNB-igazgató. Ennek fényében a jegybank bérprognózisát is felfelé módosította az 5,2-6,2 százalékos sávról 7,4 százalékra a versenyszférára vonatkozóan 2021-re. A bérek alakulása a jegybanki vezető szerint nagyon fontos alapja lehet a fogyasztás bővülésének.

A fogyasztás másik fontos tényezője, hogy idén várhatóan csökken a 2020-ban világszinten, ezen belül Magyarországon is magas megtakarítási ráta, ami a háztartások óvatossága mellett a kényszermegtakarításokból is fakadt – húzta alá Balatoni András. Hozzátette: a magyarországi háztartások megtakarításai szerkezete – az, hogy nagy arányban kifejezetten likvid eszközöket választott a lakosság – arra utal, hogy nem hosszú távra tették fére a pénzt.

Balatoni András felhívta a figyelmet arra, hogy az MNB várakozásai szerint a gyermekesek az 560 milliárd forint körüli összegre tehető szja-visszatérítés nagyjából felét megtakarítják, felét pedig elfogyasztják jövőre.

A beruházások esetében az látható, hogy a vállalatok motivációja – főként a termelő szektorban – egyre erősebb az MNB saját kérdőíves megkeresése alapján – mutatott rá az MNB vezetője utalva arra, hogy áprilisra jelentősen emelkedett márciushoz képest azoknak a szolgáltatói ágazatban tevékenykedő cégeknek is az aránya, amelyek beruházni kívánnak.

A beruházási ráta 28-29 százalékos lesz a következő időszakban, ami historikusan és nemzetközi összehasonlításban is rendkívül magas – húzta alá az MNB-igazgató jelezve prezentációjában, hogy az idei évre az MNB előrejelzése 27,9 százalék.

Az egyensúlyról beszélve Balatoni András elmondta, hogy az 5,9 százalékos jövő évi költségvetési hiány nemzetközi összevetésben magasnak tekinthető, ugyanakkor lehetővé teszi az államadósság GDP-arányos szintjének csökkenését. Rámutatott arra a jelentős változásra, hogy 2023-ban megszűnik Magyarország nettó külső adóssága, ami 2011-ig meghaladta a GDP 50 százalékát.

Világszerte az infláció emelkedésének az egyik fő okozója az, hogy nagyon sok nyersanyagnak – így például az olajnak – az ára érdemben emelkedett az elmúlt időszakban, továbbá a szállítási költségek is megugrottak – részletezte az MNB-vezető utalva arra, hogy a magyarországi termékek árában már meg is jelentek ezek a hatások.

Kérdésére a sajtótájékoztatón Baksai Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a pénzügyi stabilitási jelentés szerint a teljes vállalati hitelállományon belül mintegy 12 százalékra tehető a kiemelten kockázatos hitelállomány aránya, a ténylegesen késedelembe eső vállalati hitelek arányát azonban a jegybank ennél lényegesen alacsonyabbra becsüli. Semmiképpen nem várható olyan helyzet, mint a 2008-as válság idején, a gazdaság nagy része túl van a válságon, a hitelezés végig erőteljes támaszt nyújtott a cégeknek – tette hozzá.


Hasonló cikkek