Sürgős segítségre várnak a kistelepülések: van, ahol bezárt az egyetlen élelmiszerbolt is

Avatar

Vidéken több ezer olyan családi, illetve kis- és közepes vállalkozás működtet élelmiszerboltot, amelyek az évek óta megfigyelt piaci fogyatkozás folyamatában a kedvezőtlen járványhatások miatt most nehezen maradnak talpon, holott fontos szereplői a helyi alapellátási láncnak – írja a Magyar Nemzet.

A kétezer fő alatti lélekszámú településeken jelenthet a legnagyobb fennakadást a gyakran egyedüli közösségi találkozóhelyként is szolgáló kisboltok ellehetetlenülése. Épp ezért folyamatosak az egyeztetések az ágazati szereplők és a kereskedelempolitika képviselői között a legsérülékenyebb vállalkozói kör megerősítésének érdekében.

Az országban jelenleg nagyjából másfél millió embert érint, hogy a járvánnyal jelentkező válság hatására egyre több gyengébb tőkeerejű, kisebb magyar kereskedelmi vállalkozás szorulhat ki a lakossági fogyasztási piacról. Az elmúlt években az áruházláncok számára a túl kicsi vásárlóforgalom miatt nem vonzó, kétezer fős lélekszám alatti településeken néhol már bezárt az egyetlen élelmiszer- és vegyesbolt, emiatt távolabbra kell menniük a lakosoknak még az alapvető termékekért is.

Napjainkra a megszűnés határán egyensúlyoz több ezer családi vállalkozásban vagy kkv-ként működtetett vidéki „sarki fűszeres”. Ezeken a helyeken jellemzően egy-három fővel, naponta a helyi igények szerint csupán néhány órán át árusítanak friss és tartós élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt, alapvető tisztálkodási és takarítási szereket, kisebb iparcikkeket.

Főként a kétezer főnél alacsonyabb lélekszámú településeken szűntek meg a boltok, illetve fenyegeti őket most ez a veszély. Az ország háromezer-kétszáz településéből kétezer-négyszáznak kétezernél kevesebb az állandó lakosa, ez esetben olyan falvakról is szó van, ahol csak néhány tucatnyian vagy néhány százan élnek. A vidéki élelmiszer-értékesítési láncban mégis fontos szerepet töltenek be ezek az egységek, amelyek franchise hálózatokban vagy teljesen önállóan üzemelnek, és körülbelül másfél millió ember napi élelmiszer-ellátásához járulnak hozzá például Baranya, Somogy, Zala, Vas, Szabolcs-Szatmár, Borsod, Heves, Nógrád, Győr-Moson-Sopron, illetve Veszprém megyékben” – mondta Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke.

Jellemzően megbecsülik a szakképzett dolgozókat, akiket a boltokban évek óta az előírások szerint alkalmaznak, a legkisebb településeken működő kisebb üzletekben országosan nagyjából tízezren dolgoznak – mondta Zs. Szőke Zoltán, megemlítve, hogy a 2016-os bérmegállapodást követő években minden szakképzett munkavállalót megőrizve a kereskedelmi vállalkozások is jelentősen emelték a béreket, ami a multiláncokat vidéken is kevésbé rázta meg, mint a kkv-kat.

A legkisebb településeken a helyi forgalomból nem lehetett mindenütt kitermelni a nagyobb fizetéseket, ezért zártak be több helyen, a szakképzetteket pedig a hálózat nagyobb üzleteibe irányították át.

A külföldi áruházláncoknak nem éri meg beruházni az ilyen kistelepüléseken jellemző csekély forgalom miatt. Könnyebb helyzetben vannak azok, akik mögött szervezett hátterű hálózat van, de mindenütt érezni a megváltozott körülményeket, amit a válság okozott. Még nincsenek bedőlések, de sokan éppen a határon vannak” – mondta el meg Zs. Szőke Zoltán.

Meglátása szerint a kijárási korlátozások alatt bebizonyosodott: nemhogy a meglévő kisboltokat is erősíteni kell, hanem nagy szükség van a korábban bezárt helyi üzletekre is vidéken, hogy az ország minden szegletében biztosított legyen a lakosság alapellátása.

Az elnök jelezte, hogy már hónapok óta tárgyalnak, az utóbbi időkben pedig felgyorsultak az egyeztetések a pia­ci szereplők és a kereskedelempolitika képviselői között, a kormánnyal közösen keresik a megoldást a legkisebbek megmentésére.

Például már felmerült javaslatként, hogy a Modern falvak programban az állammal közös teherviseléssel beruházások, fejlesztések tarthatnák fenn a vidéki ellátási láncot, bár a legkiszolgáltatottabb körben idén a napi működés támogatására is szükség lehet speciális mentőövre.

Jó megoldás lehet a jövőben, ha a helyi boltokba más alapszolgáltatások is beköltöznének, például kisebb postai állomás, bank- vagy csomagautomata telepítése erősítené az üzlet pozícióját. Több lehetőséget vizsgálunk, több megyében mintaprojekteket bonyolítunk, fokozottan zajlik a szakmai információcsere a hatékony megoldás érdekében, amellett, hogy az majd bele kell férjen az aktuális költségvetési irányokba, és természetesen nem ütközhet uniós irányelvekbe sem” – jegyezte meg Zs. Szőke Zoltán.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség is Látja a problémát, noha tagjait kevésbé érinti a legkisebb települések értékesítési területe.

Korlátozott a vásárlóerő a kisebb falvakban, aminek egy része a tanulókorú vagy keresőképes lakosság mobilitása miatt a környékbeli vagy a távolabbi városok nagyobb kereskedelmi egységeiben jelentkezik, ez évek óta zajló piaci folyamat, ami a járványhelyzetben jellemző készletfelhalmozások idején erősödhetett” – mondta Vámos György főtitkár.

A főtitkár megerősítette, hogy országosan látható: az átlagos helyzetű üzletekhez képest több szempontból nehezebb a kis lakosságú településeken a helyi boltok helyzete. Például jobban terheli a zsebüket a modernizálás, az eszközbeszerzés költsége, illetve a munkaerő is nagyobb terhet jelenthet, ha a vidéki boltos jellemzően önfoglalkoztatóként vagy a családtagjaival együtt üzemelteti az üzletet.

Címlapi kép: Pexels


Hasonló cikkek