Elfogadhatatlannak tartják szakszervezetek a Munka törvénykönyvének több módosítását, a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) és a Liga Szakszervezetek szerint egy 2017 áprilisában már megakadályozott törvénymódosítást próbálnak még rosszabb változatban elfogadtatni a parlamenttel.
A MOSZ és a Liga csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta,
“egyértelmű választ várunk a kormánytól a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) arra a kérdésünkre, hogy bírja-e a kormány támogatását a munkavállalókat ellehetetlenítő, a magyar munkaerőpiaci viszonyokat, munkaügyi kapcsolatokat szétziláló próbálkozás”
– írják.
A parlamenthez Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselők benyújtott törvénymódosító indítvány elfogadása esetén három évre emelkedne a munkaidőkeret elszámolása, azaz a munkáltatóknak 3 éves időszakon belül kell elszámolniuk a dolgozóknak járó túlmunkák díjával és a szabadnapokkal, és 250 óráról 400 órára emelkedne az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértéke.
A MOSZ és Liga szerint a javaslat nem titkolt célja az eddiginél is rugalmasabb munkaidő-szervezés lehetőségeinek megteremtése.
A két szakszervezet szerint azonban a 3 év ebből a szempontból szinte beláthatatlanul, életszerűtlenül hosszú idő. A munkaidőkeret szabályozásának további extrém bonyolítása indokolatlanul átláthatatlanná, kaotikussá tenné a munkaidő-kezelést a munkavállalók számára, illetve potenciális viták, konfliktusok, növekvő adminisztrációs nehézségek forrása is lehet.
Úgy látják, a kollektív szerződés által megállapítható maximális munkaidőkeret jelenlegi feltételrendszere – technikai vagy munkaszervezési okok – is számos értelmezési nehézséget vet fel a gyakorlatban. A javaslat által bevezetni szándékozott új feltételrendszer – objektív vagy műszaki vagy munkaszervezési ok – hasonlóan bizonytalan tartalmú, túl tág, és visszaélésekre teremthet alapot.
A 3 év irreálisan sok abból a szempontból is, hogy gyakran – különösen a potenciálisan érintett ágazatokban – a munkaviszonyok sem érik el ezt az időtartamot – teszik hozzá.
Azzal összhangban, hogy az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét évi 400 órára emelnék, kikerülne a törvényből az a szabály, miszerint kollektív szerződés biztosíthat csak a törvényi “limittől” magasabb eltérést. (Az Mt. szerint a teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, kollektív szerződésben ennél magasabb, de legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő köthető ki).
A közlemény szerint jelenleg kifejezetten munkáltatói érdek a kollektív szerződések megkötése mögött, hogy kizárólag így lehet a törvényi mértéknél magasabb mértékű rendkívüli munkavégzést elrendelni. Ha ez az érdek megszűnik, akkor sok hatályban lévő kollektív szerződés is veszélybe kerülhet – a kormányzati célokkal ellentétesen – csökkentve az amúgy is alacsony kollektív szerződéses lefedettséget. Végezetül, 400 óra rendkívüli munkavégzés éves szinten akár két és fél havi többlet-munkát is eredményezhet – írják.
A héten a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) is jelezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a fideszes egyéni törvénymódosító javaslatot, az ügyben Kordás László, a szakszervezet elnöke kezdeményezte a VKF soron kívüli összehívását. A MaSzSz szerint, ha az Országgyűlés elfogadná ezt a javaslatot, egyet jelentene azzal, hogy a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék a dolgozók jelentős részét túlmunkára, a heti két pihenőnap bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottaknál pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük az embereknek. Ez a MaSzSz szerint oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék.
