Március 26-án Budapestre látogat az ukrán külügyminiszter, akit az ukrán elnök azzal bízott meg, hogy próbálja meg a kétoldalú kapcsolatokat helyreállítani. Szijjártó Péter szerint Magyarország erre készen áll, a találkozóra a józan észen alapuló javaslatokkal készülnek. Szakértők szerint Magyarország túlontúl ráfokuszált az oktatási törvényre, és mintha egyelőre megfeledkezett volna arról, hogy Ukrajnában a nyelvtörvényt is módosították.
„A NATO-Ukrajna ülések blokkolása mindaddig fennmarad, amíg nem tudunk megállapodni az elvett kisebbségi jogok visszaadásáról” – mondta Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter az Országgyűlés keddi ülésén.
Megpróbálják rendezni a viszonyokat
Március 26-án Budapestre látogat az ukrán külügyminiszter, akit az ukrán elnök azzal bízott meg, próbálja meg a kétoldalú kapcsolatokat helyreállítani. Szijjártó Péter szerint Magyarország erre készen áll, a találkozóra a józan észen alapuló javaslatokkal készülnek.
Magyarországnak nincs vesztenivalója
A magyar ellenzék, bár üdvözölte, hogy Magyarország blokkolja a NATO-Ukrajna tanácsüléseket, pártonként megfogalmazott valamilyen kifogást. Egyedül az MSZP-s Mesterházy Attila vélte úgy, hogy ez Magyarországnak is komoly károkat okoz, eredménye pedig kétséges.
Kis-Benedek József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára úgy véli, Mesterházy Attila túlzásokba esett. Hozzátette, egyelőre Magyarországnak nincs semmi vesztenivalója azzal, hogy blokkolja az üléseket.
Az Amerikai Egyesült Államoknak érdeke a jó viszony ápolása
„Talán ami gondot okozhat, az Ukrajna és az Amerikai Egyesült Államok egyre jobb viszonya” – fogalmazott Kis-Benedek József. Ennek oka abban keresendő, hogy az Egyesült Államoknak az Oroszországgal kialakult viszonya miatt komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy Ukrajnával jó viszonyt ápoljon. Ezért is tapasztalható az, hogy a jelenlegi amerikai felső vezetés igen komoly támogatást nyújt Ukrajnának. Hozzátette, jelenleg Ukrajna a NATO és Oroszország között ütközőzónává vált.
Az oroszok ellen irányul a kisebbségi jogok korlátozása
Kis-Benedek József kitért arra is, hogy az oktatási és a nyelvtörvény módosítása, a kisebbségi jogok korlátozása elsődlegesen nem a magyarok ellen irányul, hanem az Ukrajnában élő oroszok ellen.
„Az említett intézkedésekkel az ukránok a nemzeti identitást szeretnék erősíteni az állampolgárokban, lévén, hogy Ukrajna fiatal országnak számít, ezért is igyekeznek az orosz hagyományoktól, orosz identitástól megtisztítani az országot” – mondta Kis-Benedek József.
Kevés az esélye, hogy bármelyik fél engedjen
Fedinec Csilla, Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa elmondta, kevés az esélye annak, hogy a magyar-ukrán tárgyalások során bármelyik fél is engedne javaslataiból. Hozzátette, Magyarország az ukrán oktatási törvény 2017-es elfogadása után több mindennel próbálkozott, de minden egyes próbálkozás kudarcba fulladt, lepergett az ukránokról.
Fedinec Csilla szerinte Magyarország túlontúl ráfókuszált az oktatási törvényre, és mintha egyelőre megfeledkezett volna arról, hogy Ukrajnában a nyelvtörvényt is módosították. Hozzátette, Magyarországnak a nyelvtörvény módosítására is meg kellene fogalmaznia javaslatokat, mivel a két törvény egymásra épül, csak az egyik módosítása nem kiviteleztető, mivel az komoly ellentmondásokat eredményezne.
Magyarország csak a felső szinten tudja gátolni a tárgyalásokat
Fedinec Csilla elmondta, a NATO-Ukrajna bizottság a 2008-as bukaresti csúcs óta működő testület. A bizottság most is folyamatosan ülésezik annak ellenére, hogy Magyarország blokkolja a tárgyalásokat. Hozzátette, Magyarország csupán a legfelső szintű találkozókat tudja gátolni.
Kis Benedek József elmondta, az ukrán miniszterelnök többször is járt a NATO-ban.
Fedinec Csilla arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna még igazán távol áll attól, hogy NATO tagországgá váljon.
Forrás: hirado.hu/Kosszuth Rádió
