Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc idei 173. évfordulójáról is a tavalyihoz hasonlóképpen, ünnepi szónoklatok és kultúrműsor nélkül emlékeztek meg Észak-Komáromban. Klapka György honvédtábornok szobránál azonban a járványidőszakban is kihagyhatatlan volt a közös Himnusz-éneklés.
A különböző szervezetek koszorúzása mellett pár magánszemély mécseseket gyújtott és virágokat helyezett el a mindenkor helytálló jeles személyiségek szobránál.
Klapka György honvédtábornok bronzszobrát 125 évvel ezelőtt Róna József szobrászművész készítette, s a város róla elnevezett főterének ékévé vált. Mivel a szoborállítás becsült költségei meghaladták a város és a vármegye anyagi lehetőségeit, a budapesti Klapka-emlékbizottság felajánlotta Komáromnak a tábornok síremlékére a fővárosban összegyűjtött pénzből fennmaradt 7 ezer forintnyi összeget. A II. világháború után a Klapka-szobrot a katonaság a helyéről leemelte és a várba szállította. Csak a rendszerváltás után leplezték le Klapka felújított szobrát, vagyis 30 éve ismét Komárom megbecsült jelképének számít.
A korabeli dokumentumok szerint 1906-ban indult először gyűjtés Jókai Mór szobrára, de sikertelenül. Ugyan a 1914 nyarára összegyűlt 16 000 arany korona már elég lett volna, de azt hadikölcsönbe elvitte a vesztett háború. Az utolsó, immár sikeres gyűjtés, amely során Milan Hodža csehszlovák miniszterelnök 10 ezer koronát adományozott a komáromiaknak. A szoborbizottság 16 pályamű közül választotta ki Berecz Gyula helyi szobrászművész tervezett alkotását. 1937-ben, a szobor leleplezésén kíséretével megjelent az akkori csehszlovák miniszterelnök, Milan Hodža, aki magyar nyelvenmondott 50 perces beszédédet.
Petőfi Sándor mellszobrával, a csongrádi Lantos Györgyi-Máté István szobrászművész házaspár alkotásával 2017-ben gazdagodott Észak-Komárom és a felvidéki magyarság. Petőfi még tizenévesen a pápai kollégiumban ismerkedett meg Jókai Mórral, akihez egész életre szóló barátság fűzte. 1842 augusztusában szülővárosában látogatta meg barátját, s a vadregényes Erzsébet-sziget, illetve a csodás édent körülölelő folyó ihlette őt A Dunán című verse megírására.
Egressy Béni részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, s bár Kápolnánál komoly lábsérülést szenvedett – követve zászlóalját – Komáromba ment, ahol Klapka seregének zenekari igazgatójává vált. A három méteres, teljes alakos bronzszobrát, Nagy János felvidéki szobrászművész alkotását az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója évében, 2018-ban ünnepélyes keretek között avatták fel a várkapuhoz vezető út bal oldalán.
Kövessen minket: Facebook
Forrás: ma7.sk
Fotó: Nagy-Miskó Ildikó
