Szintet ugrott a magyarellenesség Romániában

A Traian Basescu volt államelnök által létrehozott Népi Mozgalom Pártja (Partidul Miscarea Populară – PMP) jelképes időpontra, június 4-ére, a trianoni békediktátum századik évfordulójára időzítette azt a törvénytervezetet, melyben kezdeményezik a parlamenti választásokkal kapcsolatban a kedvezményes bejutási feltétel eltörlését.

(Kevéssé ismert tény, hogy nem csupán azok a politikai alakulatok küldhetnek képviselőket a román parlamentbe, amelyek elérik az 5%-os küszöböt, hanem azok is, amelyek legalább négy megyében 20%-on teljesítettek.)

Ezen „alternatív küszöbnek” nevezett feltétel választási törvénybe való beépítésével kívánta az RMDSZ bebiztosítani a 2000-es évek után bukaresti jelenlétét arra az esetre, ha a romló népszerűségi mutatói és a kedvezőtlen magyar demográfiai folyamatok miatt esetleg már nem tudná elérni a választási kampányok során oly sokszor hangoztatott 5%-os eredményt – írta közleményében az Erdélyi Magyar Szövetség, majd így folytatta: “Fontos azonban látnunk, hogy a PMP mostani szenátusban iktatott törvénytervezete elsősorban nem a bukaresti képviselettel rendelkező erdélyi magyar párt ellen irányul, hanem teljes közösségünk ellen, hiszen nem titkolt célja végérvényesen felszámolni a magyar jelenlétet a bukaresti törvényhozásban. Mindezek fényében bátran kijelenthetjük: a romániai magyarellenesség, melynek megannyi változatával találkozhattunk már a közelmúltban, most új szintet lépett. Valószínűsíthetjük, hogy az PSD és az RMDSZ alkotta parlamenti többség nem fogja engedni, hogy a PMP törvénytervezetét elfogadják, de ha ez mégis megtörténne, úgy előfordulhat, hogy a közelgő parlamenti választások alkalmával az 5% alatt teljesítő RMDSZ kiesik a parlamentből. Azt felvidéki magyar közösség példájából is megtanulhattuk már, hogy egyetlen nemzetközi fórum sem hullajt könnyeket akkor, amikor a magyar közösség képviselet nélkül marad egy-egy trianoni utódállam parlamentjében, így ebben az esetben is csak magunkra számíthatunk.

Ugyanakkor az egymást követő súlyos, magyarellenes támadásokból egyértelműen kiolvasható, hogy a bukaresti főhatalom felrúgta azt a két és fél évtizede fennálló román–magyar megállapodást, melyre azért volt szükség, hogy a nemzetközi fórumokon újra és újra elmondhassák az egyértelmű hazugságot: Romániában a nemzeti kisebbségek helyzetét példás módon megoldották. Látnunk kell: mára a román euroatlanti integrációs folyamat gyakorlatilag lezárult. Románia az Európai Unión belüli céljait döntő mértékben elérte. A NATO-ban kiemelt helyet kapott, s egyre világosabb, hogy Bukarest megkötötte különalkuit az Európai Egyesült Államok létrehozásában érdekelt erőkkel. Ezzel – ahogy a történelem során oly sokszor – Románia gyakorlatilag ismét hátba szúrta saját szomszédjait, és szembe megy a visegrádi országok érdekeivel. Jól látható: az elmúlt száz évében a román nemzetállami célok nem változtak, s Bukarest azon az úton maradt, amely az egynyelvű, egynemzetiségű és egyvallású államhoz vezet, melyben nincs szükség a magyar jelenlétre.

A két társelnök által jegyzett EMSZ-közlemény így zárul: “Mindezek fényében kívánjuk felhívni a figyelmet a most épp PMP-s színekbe burkolt, nyílt magyarellenességre. Ugyanakkor emlékeztetünk: az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt letette az új magyar egység alapjait akkor, amikor az Erdélyi Magyar Szövetség létrehozásával egyértelművé tette, hogy az önös pártérdekek mellőzésével és a reánk erőltetett egypárti gondolkodás megkerülésével valódi, igaz és eredményes magyar összefogás teremthető Erdélyben. E mostani helyzetben tehát hangsúlyozzuk: ezen új magyar egység kiteljesítése már nem csupán lehetőség, hanem közösségünk hatékony védelmének egyetlen útja.

Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS)


Hasonló cikkek