A nemek közötti egyenlőség eléréséhez további 3 generációra lesz szükség, a koronavírus-járvány azonban a minimális előrelépést is veszélybe sodorja – állítják a szakértők.
Carlien Scheele, a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) vezetője október végén egy nemzetközi online konferencia keretén belül ismertette az idei nemek közötti egyenlőség mutatóját. A tagállamok minden évben kapnak egy pontszámot 1-től 100-ig. A 100 pont azt jelentené, hogy az adott ország elérte a nők és férfiak közötti teljes egyenlőséget. Erre azonban egyelőre nincs példa, és a szakma képviselői szerint még évtizedekbe telhet, amíg a nők teljesen egyenrangúvá válnak a férfiakkal. Az európai élvonalat tekintve továbbra is a skandináv országokban a legkedvezőbb a helyzet – Svédország 83,9-es, Dánia 77,8-as pontszámot ért el.
A 2010-ben mért adatokhoz képest mérsékelt haladást figyelhetünk meg, az elmúlt évtizedben a nők Szlovákiában és az EU-ban lassacskán ugyan, de nagyobb befolyáshoz, jobb egészséghez és igazságosabban beosztott szabadidőhöz jutottak.
A pandémia rámutatott, ez a folyamat nemcsak csigatempóban halad, de rendkívül sérülékeny is. „A pandémia alatt a nők vállalták magukra a fizetetlen munka oroszlánrészét, ami kihatott a munkavállalási képességükre. A nők nagyobb valószínűséggel vesztették el a munkájukat” – mondta Scheele. A nőket rosszabbul érintette a munkahely elveszítése – nagyobb arányban dolgoznak olyan ágazatokban (vendéglátás, kiskereskedelem), amelyeket jelentős veszteség ért az óvintézkedések miatt, és a férfiakhoz képest hosszabb ideig tartott, míg új állást találtak.
Szlovákia tíz év alatt 3 ponttal jutottunk előrébb, a tavalyi adatokhoz viszonyítva viszont csak fél pontot sikerült javítani (56 pont). Ez az eredmény mindössze a negyedik helyezésre volt elég – hátulról. Szlovákia összességében a sereghajtók között kullog, Magyarország pedig alig eggyel több pontot elérve az utolsó előtti helyen végzett.
A döntéshozatalban vannak legjobban alul képviselve a nők, szabadidő terén jóval korlátozottabb lehetőségeik, viszont sokkal nagyobb teher nehezedik rájuk a „láthatatlan”, meg nem fizetett munka formájában. Igaz, hogy 2010 óta nőttek a bérek, de a nők még mindig 21%-kal kevesebbet keresnek a férfiaknál. A családoknál ez az eltérés 25%. A nők hiánya a vezetői pozíciókban enyhe javulást mutat, a nagy cégeknél 25%-ra emelkedett a nők aránya az elnökségi körökben. A Szlovák Nemzeti Bank esetében azonban drasztikus visszaesés történt az elmúlt években – míg tíz évvel ezelőtt 14%-os arányról tájékoztattak, mára nullára zuhant ez az érték.
Kövessen minket: Facebook
Forrás: ujszo.com
Fotó: pexels
