Koraszülöttnek tekintendő az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint minden olyan gyermek, aki a terhesség 37. hetének vége előtt jön világra. Az ilyen gyermekek fejlődését és a koraszülöttségből adódó egészségügyi problémákat legalább ötéves korukig fokozott figyelemmel kell kísérni.
A koraszülöttek esetében fontos, hogy mielőbb megállapítsák a károsodás mértékét, azaz az egészségügyi problémáikat. Az agy károsodhat a szülés közben fellépő rossz vérellátás, fertőzés, vagy születési rendellenesség következtében.
A koraszülött gyermekek biológiai szempontból még nem készültek fel az anyaméhen kívüli életre, ezért számos egészségügyi kockázatnak vannak kitéve. Előfordulhat náluk enyhébb fejlődési visszamaradás, könnyebb vagy súlyosabb gyermekkori agyi bénulás. További nehézségek lehetnek az összpontosítás zavarai, amikor bár a gyermek fejlett intelligenciával rendelkezik, mégis rossz eredményeket ér el az iskolában, vagy a hiperaktivitás. Az ilyen kisgyermek más esetben elmaradhat kortársaitól a beszédtanulásban, vagy alvászavarai lehetnek.
A gyermekkori agyi bénulás gyakran nyilvánul meg a gyermek fejlődése során, amikor a gyermek nem képes bizonyos dolgokra, melyeket már tudnia kellene. Az agyi bénulás enyhébb formái nem okoznak a gyermek számára komoly fizikai vagy mentális károsodást, a legsúlyosabb formái azonban károsítják nemcsak a motorikus képességeket, hanem a kognitív funkciókat (azaz a megismerési és gondolkodási képességeket) is.
A legfontosabb feltétel, hogyidőben, megfelelően, célzatosan és hatékonyan tornáztatni kezdjék, így a rehabilitáció azonnali megkezdésével elősegíthető a károsodott agyterületek helyett munkába álló idegsejtek, pályarendszerek aktivizálódása.
Forrás: felvidek.ma
