Szükségállapotot hirdettek Romániában

Törő Enikő

Klaus Iohannis államfő hétfőtől, március 16-tól 30 napra szóló szükségállapotot rendelt el Romániában a koronavírus miatt. A szükségállapotot az államfő rendeli el, de a parlamentnek is jóvá kell hagynia, az erről szóló szavazást csütörtökön, március 19-én tartják.

A hatályos törvények értelmében olyan rendkívül súlyos esetekben hirdethető szükségállapot, amikor nagymértékben veszélyeztetve van a lakosság élete, egészsége, környezete, illetve anyagi és kulturális értékei, és a normális állapot visszaállításához sürgős intézkedésekre, többletforrások kiutalására és a helyzet kezelésében részt vevő erők egységes, összehangolt irányítására van szükség.

A Cotroceni-palotában tett bejelentés után az államfő ismertette a rendeletbe foglalt intézkedéseket.

  1. A gyermekek és az egyetemi hallgatók védelme érdekében a szükségállapot idejére felfüggesztik az óvodák, iskolák és egyetemek tevékenységét.
  2. A szükségállapot idején a gyógyszerek és orvosi felszerelések, az alapélelmiszerek, a közművek, mint például a villamos- és hőenergia, a gáz, a víz és a csatorna, valamint az üzemanyag ára korlátozható a rendkívüli állapot kihirdetését megelőző három hónap átlagának keretein belül. A koronavírus elleni küzdelem költségeit az egészségügyi minisztérium fedezi, az ellátásra minden Romániában tartózkodó személy jogosult.
  3. A belügyminisztériumi struktúrák, az egészségügyi intézmények és a szociális ellátást nyújtó szolgálatok versenyvizsga nélkül is alkalmazhatnak új munkaerőt. Iohannis továbbá elrendelte a az egészségügyi tárca költségvetésének kiegészítését, hogy a szükséges orvosi felszerelést, fogyóanyagokat, gyógyszereket sürgősen meg lehessen vásárolni közvetlen beszerzési eljárással.
  4. Azok számára, akik a koronavírus-fertőzés miatt otthoni elkülönítésben vannak, támogatási rendszert dolgoznak ki, amelyeket a helyi hatóságok hajtanak végre. A koronavírus-fertőzés hatásai által érintett cégeket az érvényben lévő törvényektől eltérő rendelkezésekkel segítik.
  5. Szociális védelemben részesülnek azon gazdasági ágazatok munkavállalói és családtagjai, amelyeknek tevékenységét a hatóságok részben vagy egészben leállították.
  6. Fizetésemelésre jogosultak azok az alkalmazottak, akik nem kaphatnak szabadnapot gyerekük felügyeletére, míg zárva tartanak az iskolák, amennyiben a másik szülő nem kapott szabadnapot erre a célra.
  7. Támogatják a home office rendszerű munkát (távmunkát) mind az állami, mind a privát szférában, és elektronikus formában igényelhetők a szociális juttatások és szolgáltatások.
  8. Néhány kivételtől eltérően, felfüggesztik a területi munkaügyi felügyelőségek által végzett ellenőrzéseket.
  9. A bíróságokon csak a sürgős ügyeket tárgyalják.
  10. A helyi rendőrséget a belügyminisztérium, a lakosság-nyilvántartót a rendőrség, az állami mentőszolgálatot és a tűzoltóságot a katasztrófavédelmi felügyelőség alárendeltségébe vonják, a védelmi minisztérium pedig – kérésre – támogatja a belügyi egységeket bizonyos objektumok őrzésében.
  11. A védelmi minisztérium, hat hónapos meghatározott időre, külső munkaerőt alkalmazhat, vagy tartalékosokat hívhat be.

Forrás: Agerpres


Hasonló cikkek