Ezen a napon látta meg a napvilágot egy leányanya gyermekeként a morvaországi Brünnben (Brno).
A tudat, hogy valamiképpen nem illendő módon jött a világra a “sörözők írójának” egész életére, munkásságára rányomta bélyegét. Lehet, hogy a születésének körülményei miatt alakult ki benne egy tudatalatti a bűntudat érzése. Talán ezért tekintette írásait egész életén át valamiféle öngyónásnak, arra irányuló igyekezetnek, hogy megszabaduljon ezektől az érzésektől, hogy írásai révén találjon választ a nagy kérdésre: Ki vagyok?
Már első könyvével a Gyöngy a mélyben, óriási sikert aratott. Nevétől elválaszthatatlan művei közül az egyik, a Szigorúan ellenőrzött vonatok, amelyből Jiří Menzel rendezett Oscar-díjas filmet.
Az 1950-es évek elején 12 szonettet írt Színes nyomtok címmel. Ezek egyikével tisztelgünk ma emléke előtt:
„Legyünk aztán bátrak és álmokkal tele
amikor mindenünnen halál és hideg árad,
mint az agy maga, mely, egészen széthasadva,
mindenfelé ellentétet fröcsköl,
sehol sincs kapaszkodó, és nincs több csillag
és nincs szerelem, sem sötétvörös holdak alkonyatkor
és szerelmes beszélgetés sincs és homokcsikorgás sem az úton.
Csak az étel, a ruha, a közösülés, a munka. És az ásítás,
mit is kezdjünk magunkkal, míg eljön a lefekvés ideje,
S a költő, ki az élet felavatott őre
és éber szerelmes, lent a kapunak dőlve
dőre vigyorral piál. Éjfél van, nem dél?”
Kövessen minket: Facebook
