Távol a tisztességes Szlovákiától – 2018 évértékelése

2018 az önálló Szlovákia történetének egyik legmozgalmasabb éve volt. A tavaszi politikai válság idején úgy tűnt, a Kuciak‑gyilkosság keltette lavina maga alá temetheti az erkölcsileg megsemmisült kormánypártokat, egyúttal a parlamenti ellenzék is ellehetetlenül. Az őszi önkormányzati választásokon azonban már üzemszerűen működött a szlovák belpolitika.

A Kuciak‑gyilkosság következtében egyre mélyülő válság rázta meg a szlovák politikai életet. Felmerült annak a lehetősége, hogy a kormányhivatallal összefüggésbe hozott, olasz szervezett bűnözői csoportok állhatnak a gyilkosság hátterében. A széles körű felháborodás nyomán a rendszerváltozás óta nem látott tömegek vonultak az utcákra, hogy követeljék az ügy tisztességes kivizsgálását, s nem utolsósorban a felelősnek tartott rendőrségi vezetők és kormányzati tisztviselők lemondását.

Marek Maďarič kulturális miniszter már néhány nappal a rendőrségi bejelentést követően benyújtotta lemondását. Előzetesen kevesen fogadtak volna rá, hogy Robert Fico előbb belügyminiszterétől, a Smer erős emberének tartott Robert Kaliňáktól lesz kénytelen megválni, majd néhány nappal később őt is elsodorja a népharag.

A kormányválság a kabinet átalakításával, a kormányfőcserével sem oldódott meg. A helyzet kiéleződésében nagy szerepe volt a legkisebb koalíciós párt, a Most‑Híd balul sikerült taktikai lépéseinek. Bugár Béla, a Most‑Híd elnöke esélyt kapott arra, hogy azokat a morális károkat, amiket magának és pártjának okozott a 2016‑os koalíciókötéssel, jóvá tegye. Néhány órán belül azonban fordult a kocka, Bugárék beleegyeztek a koalíció fenntartásába, a kormány átalakításába, az előrehozott választások elmaradásáért pedig leginkább Bugárt okolták.

A Pellegrini‑kabinet belügyminisztere, Tomáš Drucker alig három héttel kinevezését követően leköszönt. Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány május végén távozott posztjáról. Az új belügyminiszter Denisa Saková lett, Tibor Gašpar székébe Milan Lučanský ülhetett.

Bár az utcai tiltakozások nyár elején kifulladtak, a tavaszi politikai válság nem tanulságok nélküli. Az utcára vonult tömeg nem pusztán a kormánnyal szemben tüntetett, éles rendszerkritikát fogalmazott meg. Az izmosodó középosztály, amely a tüntetések gerincét adta, igazából a Szlovákiára polipként ránehezedő oligarchisztikus berendezkedést akarta, akarja leváltani.

Az április 13‑i ellenzéki csúcstalálkozó az MKP‑t visszahelyezte a politika főutcájára, újrateremtve a párt koalíciós potenciálját, amelyet a korábbi gyűjtőpárt szétválásakor a Most‑Híd vitt magával.

A Kuciak‑gyilkosság felderítése hónapokig váratott magára. A gútai Tomáš Sz.‑t a gyilkosság elkövetésével, unokatestvérét, a szintén gútai Miroslav M.‑et a gyilkosságban való közreműködéssel szeptember végén gyanúsították meg. A marcelházi származású A. Zoltánt és a komáromi Alena Zs.‑t közvetítőként, illetve megrendelőként jelölték meg a hatóságok, de a kiszivárgott információk birtokában az utóbbira is egyértelműen közvetítőként tekintenek.

A. Zoltán kiszivárgott vallomása szerint a Ku­ciak-gyilkosság megrendelője Ma­rian Kočner, a kétes hírű vállalkozó volt. Kočner neve már a nyomozás kezdetén is felmerült, hiszen korábban megfenyegette a fiatal oknyomozó újságírót.

Az elrabolt vietnami férfi, Trinh Xuan Thanh neve már tavasszal bejárta a szlovákiai sajtót. A Németországból Szlovákián át kicsempészett vietnami vállalkozó ügye mégis túlságosan szövevényesnek, áttekinthetetlennek bizonyult ahhoz, hogy megrengesse a frissen hatalomba került Pellegrini‑kabinetet. Az emberrablási ügy feszültséget keltett a kormánykoalíció pártjai között.

A választási részvétel némileg nőtt a négy évvel ezelőttihez képest, de még mindig a választók kevesebb mint fele járult az urnákhoz. Továbbra is a Smer az ország legerősebb pártja, de a megszerzett településvezetői pozíciók és helyi mandátumok számában markáns visszaesés mutatkozik. A statisztikai adatsorban figyelmet érdemel a sikeres koalíciók összetétele is. Mindez megerősíti, hogy a Most‑Híd jelenleg már nem koalícióképes a jobboldali pártokkal, hiszen elvétve találunk olyan példát, ahol a legkisebb kormánypárt a parlamenti ellenzékkel szövetkezve nyert volna.

Idén két fontos választást tartanak Szlovákiában. Előbb államfőt választanak, majd képviselőket küldenek az Európai Parlamentbe. Míg az EP‑választás kampányát most első ízben várhatóan az uniós témák határozzák meg, addig az államfőválasztás kampányában a belpolitikai kérdések dominálnak.

Forrás: tasr, m7.sk


Milány Kincső

Kommunikáció és médiatudomány. Ezt tanultam ebben érzem otthon magam. Na és persze a hírszerkesztés, online újságírás a PannonHírnök Külhon rovatában és a V4 Panorámánál.

Hasonló cikkek