A Watchmen 1986 és 1987 között jelent meg a DC Comics gondozásában Alan Moore írótól és Dave Gibbons rajzolótól.
A 12 részes képregény sorozat máig az egyik legismertebb és kritikailag legelismertebb mű a képregények között. 1998-ban elnyerte a neves Hugo díjat, 2005-ben pedig a New York Times beválasztotta a minden idők száz legjobb könyve listájára.
A történet egy alternatív idősíkon játszódik, mely főleg abban különbözik a mienktől, hogy léteznek benne a szuperhősök, de ha figyelmes az ember, akkor a 9 panelre felosztott oldalakon több apró különbséget is felfedezhet. A Watchmen hűen ábrázolja az 1980-as évek hidegháborús, feszült hangulatát, melyben az Egyesült Államok és Oroszország az atomháború szélére sodródott. A cselekmény végkifejlete miatt újonnan megalkotott karakterek némelyike még a vietnámi háborúban is harcolt, de a történet ideje alatt illegálissá vált a tevékenységük, ezért a legtöbbjük visszavonult az igazságtevéstől.
A képregény egyik fő különlegessége, hogy roppant árnyaltan ábrázolja a szuperhősöket, akik lényegében Dr. Manhattan kivételével nem is rendelkeznek különleges képségekkel. A Komédiás pszichopata módjára élvezi, ha emberek püfölhet, Dr. Manhattan lassan elveszeti minden olyan érzelmét, amely az emberekhez fűzte, Rorschach előbb rágná le a saját kezét, minthogy bármennyire is engedjen az általa felállított igazság kódexből.
A történet az egyik hős meggyilkolásával veszi kezdetét, és a szálak egy olyan bonyodalmas vég felé vezetnek, melyre egészen biztosan nem számít senki.
A képregényből filmadaptáció készült 2009-ben Zack Snyder rendezésében, az október 21-én az HBO-ra érkező sorozat pedig egyfajta újra- és továbbgondolása lesz az eredetinek.
Fritsi Péter
