Újraértékelt nemzeti örökség.
Törökország rendkívül gazdag kulturális örökségekben, ezzel a csempészek egyik kedvenc célpontjává vált. Nemcsak a hódítások során fosztották meg az országot műkincseitől, de turizmus fellendülésével, a turisták is előszeretettel hurcoltak el belőlük, sajnos sokszor a hatóságok segítségével. Szerencsére legalább az utóbbiak hozzáállása teljesen megfordult mára. Globális műkincs vadászatot indítottak a múzeumok és privát gyűjtők által úgy csodált értékekért. Az elmúlt évtizedben 2712 műtárgyat sikerült visszaszerezni, a kisebb szobroktól kezdve egészen a szarkofágokig.
Yahya Coşkun, a Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium, Kulturális javak és Múzeumok főigazgatóságának igazgatóhelyettese elmondta, hogy a csempészet egyidős az emberiség történetével, de igazán a 17. és 19. században lendült fel. Az ókorban, a hódító államok számára természetes volt, hogy a meghódított területek kincseit lefoglalják és magukkal vigyék egyfajta győzelem jelképeként. Idővel így alakult ki a csempészet ezen formája. Anatóliából a csempészés már a 17. században elkezdődött – mondja Coşkun.
„Ma, a legnagyobb múzeumok története mögött fekszik a csempészet sötét története. Gyakran látjuk az országunkból kicsempészett műkincsek gyűjteményét ott bemutatni, avagy árveréseken, privát gyűjteményekben felbukkani.” Törökország nyilvános diplomáciával és a közös ügyekbe való beleszólás érdekében tett határozottabb lépésekkel próbálja jelenlétét megerősíteni a nemzetközi közösségekben. Ugyanakkor a műtárgyakat érintő diplomáciai intézkedéseket is elindították.
Határozottabb fellépések
A minisztérium tagjai neves művészettörténészekkel összefogva vizsgálják át tüzetesen az árverések és nyilvános katalógusok tartalmát, hogy kiderítsék van-e köztük az ókori Törökországhoz köthető műtárgy. Akármikor felbukkan valamilyen műkincs egy árverésen, Törökország jogi intézkedést indít az árverés megállítására. Coşkun az ország történelme iránti megújult érdeklődést, a rendelkezésre álló új erőforrásoknak mint pl. a műtárgyak lenyomozásához és hitelesítéséhez kapcsolódó technológiának, illetve a visszaszerzésére tett erőfeszítések felgyorsításának véli.
„A világon lévő összes árverést figyeljük, átvizsgálunk mindent katalógust, hogy kiszúrjuk az innen elcsempészett műtárgyakat.” Például a Sotheby’s múlt hónapi árverése során a hatóságok új nyomra bukkantak a két hiányzó mázas csempe sorsát illetően. A hatóságok már eleve keresték a csempéket, amelyeket azon 223 darab közé tartoznak, amelyeket az Adana tartományban lévő Nagymecsetől loptak el. Egy hónappal az „Iszlám és India művészete” árverés katalógusát átfésülő tisztviselők bukkantak rá a két csempére.
Coşkun büszke arra, hogy erőfeszítéseiknek köszönhetően az aukciós házak már sokkal óvatosabbak. „Tudják, hogy Törökország utánuk megy és jogi következményei lesznek, ha értékesíteni akarják valamelyik műtárgyat.” Ebben az évben mintegy 70 műkincs visszaszerzési ügyén dolgoznak, vannak esetek amelyekhez többszáz műkincs tartozik, érméktől kezdve egészen szobrokig. Legutóbb Magyarország szolgáltatott vissza 413 műtárgyat. Habár az Egyesült Államokkal való kapcsolatuk folyamatosan változik, a hatóságoknak sikerült egyezményt kötniük, hogy az USA visszaszolgáltatja az elrabolt műkincseket.
Borítókép: az adanai Nagymecsetről elopott csempék helye
Kövessen minket: Facebook
