A gazdaságvédelem korszakából a gazdaság újraindításának korszakába léptünk át. Az oltási program által időt, szabadságot és pénzt sikerült nyerni, ez pedig lehetőséget adhat arra, hogy gazdasági szempontból megelőzzünk másokat, mondta a kormányfő pénteken a Kossuth Rádióban
Az előző heti összefoglalónkat itt olvashatják, melyből kiderült, hogy többségi állami tulajdonba kerülhet a budapesti repülőtér, folytatni kell a rezsiharcot, Matolcsy marad az MNB élén és a miniszterelnök szerint fizessenek a klímarombolók. A PannonHírnök gazdasági híreit a portál Gazdaság rovatában olvashatják.
Ezek voltak az elmúlt hét fontosabb eseményei Magyarországon
Üzemben Közép-Európa legnagyobb naperőműparkja
Átadták a China National Machinery Import & Export (CMC) kínai nagyvállalat 36 milliárd forintból épült, száz megawatt teljesítményű naperőművét Kaposváron, írja beszámolójában a Magyar Nemzet. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az eseményen azt mondta: jelenleg ez a legnagyobb naperőmű Közép-Európában, négyszer akkora, mint a kapuvári, amit eddig Magyarország legnagyobb hasonló létesítményeként tartottak számon.
– A kaposvári naperőmű ötszázalékos növekedést jelent a hazai fotovoltaikus kapacitásban, a nagyságrendje annyi, mint a somogyi megyeszékhely lakosságának teljes éves energiaigénye, emellett 120 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátást tesz szükségtelenné. A beruházás kiemelten fontos, mert hozzájárul Magyarország klímapolitikai céljainak megvalósításához, és jó példája azon fejlesztéseknek, amelyeket a beruházók a koronavírus-járvány alatt is folytattak, bízva a magyar gazdaságban – jelentette ki a tárcavezető a távirati iroda szerint. Palkovics László emlékeztetett: Magyarország 2050-re karbonsemleges országgá válik, karbonkibocsátását 95 százalékkal csökkenti az 1990-es szinthez képest. – Vállaltuk, hogy 2030-ra legalább hatezer megawatt fotovoltaikus kapacitást telepítünk, és 2020-ra elérjük a két gigawattot, ez utóbbi meg is történt, hiszen Magyarországnak 2021 elején már 2,3 gigawatt naperőmű-kapacitása volt, amihez most hozzáadódik a kaposvári naperőmű teljesítménye – mutatott rá.
Palkovics László a naperőművek jelentőségét érzékeltetve rámutatott, hogy idén május 9-én a teljes magyar áramtermelés 37 százalékát az ipari méretű fotovoltaikus erőművek adták. A lakossági naperőművek kapacitása is lényegesen nagyobb lett, egy év alatt a másfélszeresére nőtt. A naperőművet építő cég hosszú távra tervez, egymilliárd eurót (360 milliárd forint) szándékozik befektetni Magyarországon.
Nemzeti Hidrogénstratégia készült
A Nemzeti Hidrogéntechnológiai Platform, az MHT Egyesület, illetve a Természettudományi Kutatóközpont által szervezett konferencián Steiner Attila, az ITM körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára elmondta, uniós viszonylatban is mérföldkő, hogy törvénybe foglalta Magyarország a 2050-es klímasemlegességi célkitűzéseket. A 2050-es útitervet is elfogadta a kormányzat nem régen, az úgynevezett Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát, amelynek fontos eleme a hidrogéngazdaság beindítása, írja a Portfolio.
A környezetterheléssel arányos adófizetés ösztönözhetne egy tisztább jövőt
Egy új zöldadó tehetné igazságosabbá a közteherviselést, erről számolt be a Magyar Nemzet. Igazságosabb lenne a közteherviselés, ha a multinacionális nagyvállalatok az ökolábnyomukkal arányos zöldadót fizetnének Magyarországon, mivel ezen vállalatok környezeti hatása jóval nagyobb, mint az az ellentételezés, amelyeket a különböző természetvédelmi díjak formájában fizetnek – derül ki a Nueco felméréséből, amelyet a cég Facebook-oldalán osztottak meg.
A vállalatok környezetterhelésével arányos adó megfizetése ösztönözhetné a tisztább jövő megvalósulását. Nemcsak az újraelosztásra, hanem a természeti egyensúly elérésére is jó hatással lenne egy arányos zöldadó – véli Pálfalvi Milán, a Nueco alapítója, aki szerint a pénzügyi ösztönzés lényege, hogy a szervezetek eldönthetnék, milyen módon vállalnak részt a tisztább jövő megteremtésében. A szakember szerint a cégek vagy megfizetik környezetterhelő tevékenységük árát az igénybe vett természeti erőforrások arányában, vagy az adóból leírják az elszámolható klímavédelmi költségeiket.
Pálfalvi Milán: Az fizesse a zenészt, aki a nótát rendeli
A Hír TV Magyarország Élőben című műsorának vendégeként Pálfalvi Milán, a Nueco alapító igazgatója elmondta, nem törvényszerű, hogy a gyártók egy arányos zöldadó bevezetése esetén annak költségét átterhelik a fogyasztókra, hiszen látunk pozitív példát ennek ellenkezőjére. A népegészségügyi termékdíj, népi nevén a csipszadó például egy sikertörténet, pedig a Magyar Kormányt pontosan azzal támadták a törvény megalkotásakor, hogy a díjnak árnövelő hatása lesz. Mára kiderült, a kritikák alaptalanok voltak, és mind a gyártók, mind pedig a fogyasztók elfogadták az egészségre kedvezően ható változtatást.
Orbán Viktor miniszterelnök kedden tett közzé egy videót az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozója után a Facebook-oldalán, amelyben hangsúlyozta, hogy az unió klímavédelmi vitájában a magyar álláspont szerint a klímavédelem árát a „klímarombolóknak”, vagyis a nagy kibocsátóknak kell megfizetniük.
Budapesten rendezik Közép-Európa legnagyobb fenntarthatósági rendezvényét
A Világtalálkozó kiemelt célja a fiatalok megnyerése egy élhető, biztonságos és barátságos életmód kialakításához. A rendezvény részleteiről Joó István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára beszélt a Hír TV Magyarország élőben című műsorában. Joó István elmondta, hogy három sikeres Víz Világtalálkozó után jövőre a Planet Budapesten számos más ágazatban is szeretnék megmutatni a világnak, hogy a fenntartható energia szellemében milyen megoldásokat tud kínálni Magyarország. Szép számmal lesznek jelen innovatív technológiák, szolgáltatások.
Több esemény lesz, klasszikus világtalálkozó, ahol a politikai döntéshozók, az üzleti élet szereplői és a tudományos szféra fog tanácskozni. Lesz egy rendezvény, esemény együttes kifejezetten a fiatalok számára a Jövő hősei néven, melynek célja, hogy játékosan hívja fel a figyelmet a fenntarthatóság fontosságára. Az államtitkár elmondta, hogy Víz Világtalálkozón bemutatkozó cégek számos projektlehetőséghez jutottak szerte a világon, Afrikától-Ázsiáig. Az eseménybe befektetett források többszörösen megtérültek, abban bíznak, hogy a szemléletformálás mellett komoly gazdasági haszonra is számíthatnak az esemény által.
A haderőfejlesztés munkahelyeket is teremt
Benkő Tibor a kormány.hu beszámolója szerint úgy fogalmazott: „erős Magyarország nem létezhet erős honvédség nélkül, amely mindenkor kész és képes garantálni hazánk, honfitársaink és szeretteink biztonságát”. Ezért 2022-ben folytatódik a haderőfejlesztés – mondta a miniszter, aki úgy értékelt: „történelmi pillanathoz érkezünk, hiszen a haza védelmére fordítható összeg jövőre átlépi a soha nem látott, 1000 milliárd forintot”.
Elmondta: ennek a költségvetési támogatásnak csaknem felét fejlesztésekre és beruházásokra fordítják, amelynek középpontjában a hazája iránt elkötelezett katona áll. A cél, hogy „ezt a magasztos hivatást minél több fiatal vállalja”, és minél több önkéntes tartalékos legyen. Továbbá a haditechnikai eszközök beszerzésén és a honvédség létszámának bővítésén túl korszerűsítik, komfortosabbá teszik a katonák elhelyezését is – fűzte hozzá. Kitért arra is, hogy segítik a magyar hadiipar újjáélesztését, amely nem csak a biztonságot növeli, de munkahelyeket is teremt. „Tesszük mindezt azért, hogy a Magyar Honvédség mindig, minden körülmények között garantálni tudja hazánk és a magyar emberek biztonságát” – jelentette ki Benkő Tibor.
Életet mentettek a pénzügyőrök
Május 10-én a bodrogközi Felsőbereckinél az út mellett rosszul lett egy férfi. Gönczi Bertalan törzszászlós és Horváth István főtörzszászlós közúti ellenőrzés során észlelte a bajt, és hívta a mentőket. A pénzügyőrök gyors helyzetfelismerésének köszönhetően maradt életben. „A szívinfarktuson átesett férfi ma már kórházban lábadozik, mielőbbi felgyógyulást kívánok neki. A két életmentő pénzügyőrt példaértékű magatartásukért ma miniszteri elismerésben részesítettem” – közölte közösségi oldalán Varga Mihály.
A Főváros az időjárást okolja a várost ellepő gazért
Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes beismerte: költségcsökkentés miatt hoztak létre méhlegelőket, írja a Demokrata. Van egy helyzet és egy törekvés, ezek pedig összecsúsznak. A helyzet Budapest költségvetési helyzete: a főváros a csőd szélén áll, mintegy 80 milliárd forint hiányzik a költségvetéséből. Ez azt jelenti, hogy mint a legtöbb fővárosi cégnek, a Főkertnek sincs elég pénze az alapfeladatai ellátására sem – fogalmazott Kerpel-Fronius Gábor momentumos főpolgármester-helyettes közösségi oldalán. Mint kiderült: a méhlegelők létrehozásával akarták elfedni az esőzések után hirtelen megnövekedett gazzal való küzdelmüket – írja a Magyar Nemzet.
„A törekvés az, hogy megújítjuk a budapesti zöldfelületek kezelését, az eddig megszokott módszereket modernebbekre cseréljük, igyekszünk a természetesebbhez minél közelebb álló, biodiverz felületeket kialakítani” – írta közösségi oldalán Kerpel-Fronius Gábor momentumos főpolgármester-helyettes, így indokolva a főváros által kialakított méhlegelőket. Mint írta: van egy helyzet és egy törekvés, ezek pedig összecsúsznak.
Napelem lakóházra – 3 millió forint támogatásra lehet pályázni
Az otthonfelújítási támogatáson belül hárommillió forintra lehet pályázni lakóházak, lakások rekonstrukciós munkáira és napelemek telepítésére, emellett a nemzeti helyreállítási terv forrásából is jelentős összeg, több mint 150 milliárd forint jut kiserőművek háztetőkre telepítéséhez, fűtési rendszerek korszerűsítéséhez. Az utóbbi programot legkésőbb július végén hirdetik meg, írja a Magyar Nemzet.
Az elmúlt héten a PannonHírnök oldalán megjelent gazdasági híreket a Gazdaság Belföld rovatában is elolvashatja
Magyarországon sok lakás szorul korszerűsítésre
Magyarországon még mindig sok lakás szorul korszerűsítésre, ugyanis tavaly 150 ezer energetikai tanúsítványt adtak ki, az érintett ingatlanoknak azonban csupán a 4,78 százaléka érte el a legjobb energetikai besorolásúnak járó minősítést – közölte a Duna House a környezetvédelmi világnap alkalmából az MTI-vel. Bővebben
Újra megdöntötte a csúcsot a BUX és az OTP
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 859,37 pontos, 1,81 százalékos emelkedéssel, 48 282,14 ponton zárt pénteken. A részvénypiac forgalma 13,1 milliárd forint volt, a vezető részvények a Magyar Telekom kivételével erősödtek az előző napi záráshoz képest. Bővebben
MASZSZ: A minimálbér 30 százalékos emelésére lenne szükség
Az Európai Bizottság szerint az európai minimálbér az egyes tagállamokban az átlagbér 50 százaléka kell, hogy legyen, ennek eléréshez a 2021-ben Magyarországon megállapított minimálbér (bruttó 167 400 forint) 30 százalékos emelésére lenne szükség – hangsúlyozza a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Bővebben
A főváros a legkedveltebb ingatlanpiaci célpont
Továbbra is a fővárosi agglomeráció, ezen belül a Szigetszentmiklósi járás a legkedveltebb ingatlanpiaci célpont – közölte az Otthon Centrum az MTI-vel. Bővebben
Felméri a generációváltás akadályait az agrárkamara
A gazdatársadalom Európa-szerte elöregedőben van, így Magyarországon is problémát jelent az, hogy ki és hogyan veszi át a gazdaságok vezetését az idősebb generációtól. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) széles körű felmérést indított a gazdálkodók körében, ezzel segítve az akadályok feltárását és elhárítását. Bővebben
Csúcsot döntött a BUX és az OTP
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 685,88 pontos, 1,47 százalékos emelkedéssel új történelmi csúcson, 47 422,77 ponton zárt csütörtökön. A részvénypiac forgalma 14,8 milliárd forint volt, a vezető részvények erősödtek az előző napi záráshoz képest, az OTP záró értéke rekordot döntött 16 025 forinton, napközben pedig a bankpapír árfolyama a 16 050 forintot is elérte, ami új történelmi maximumot jelent. Bővebben
Rendesen belehúzott a brit gazdaság
Az élénkülés üteme különösen a koronavírus-járvány okozta tavaly tavaszi súlyos visszaeséssel összemérve kirívó. Bővebben
Lendületes növekedésnek indult a gazdasági aktivitás az euróövezetben
Több mint három éve a legnagyobb növekedési lendületet vette májusban az euróövezet gazdasági aktivitása a londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet beszerzésimenedzserek körében végzett havi rendszeres felmérésének végleges adatai alapján. Bővebben
Újabb kínai-amerikai egyeztetés a gazdasági kapcsolatokról
Videókapcsolaton keresztül egyeztetett egymással szerdán Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter, szűk egy héttel az után, hogy a két ország kereskedelmi főképviselői telefonon tanácskoztak. Bővebben
Történelmi csúcsra emelkedett a BUX májusban
Májusban új történelmi csúcsot ért el a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, kevesebb mint másfél évvel az előző csúcsdöntés után, a részvénypiac napi átlagforgalma 28,5 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest – közölte a BÉT kedden az MTI-vel. Bővebben
A heti gazdasági összefoglalót a PannonHírnökkel együttműködésben a Nueco készítette.
Ha tetszett a tudósítás, kérjük, támogassa a PannonHírnök munkáját és kövessen minket a Facebookon
