Tovább kell erősíteni Közép-Európa egységét

Avatar

Magyarország készen áll arra, hogy szomszédaival, köztük Romániával felépítsen egy új Közép-Európát – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a temesvári forradalom 30. évfordulója alkalmából. A kormányfő célul tűzte ki, hogy Közép-Európa a világ egyik legsikeresebb és legversenyképesebb térsége legyen.

Nagyszabású gálaesttel zárult a temesvári forradalom kitörésének 30. évfordulója alkalmából rendezett emlékhét, amelyet Nicolae Robu, Temesvár polgármestere nyitott meg. A rendezvényre díszvendégként érkezett Orbán Viktor többek között arról beszélt, hogy Magyarország azok közé az európai országok közé akar tartozni, ahol a legjobb élni, alkotni, amelyik a legkorszerűbb technológiával akar termelni, a legjobb és legtisztább természeti környezetet akarja, és a világ egyik legbiztonságosabb országa akar maradni. Hozzátette, mindezt a szomszédos államokkal együtt könnyebb elérni, mint egyedül.

A kormányfő azt tűzte ki célul, hogy Közép-Európa a világ egyik legsikeresebb és legversenyképesebb térsége legyen, ahol a városokat autópályák és gyorsvasutak kötik össze, ahol mindenkinek van munkája, ahová visszatérnek a munkások, és ahol az okoz majd fejtörést, mit kezdjenek a Nyugat-Európából érkező munkavállalókkal.

A kormány sokat tett a közép-európai egységért

A magyar kormány az elmúlt években mind gazdaságpolitikailag, mind pedig kulturális téren sokat tett azért, hogy megvalósítsa a közép-európai egységet – fogalmazott Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Példának említette a kifektetési stratégiát, amely a hazai tőke külföldre történő befektetését jelenti, ezzel is erősítve ezt az egységet.

Jó kapcsolat a szomszédos országokkal

Emlékeztetett, a 90-es években megindult egyfajta javulás abba az irányba, hogy az Európai Unió már Magyarországot is csak úgy vette fel, ha az ország jó kapcsolatot ápol a szomszédos államokkal. A 2004-es uniós csatlakozást követően néhány szomszédos országgal ugyan megromlott a jó viszony, hiszen Szlovákiával és Romániával is voltak éles szóváltások, mára azonban a közös érdekeknek és céloknak köszönhetően javultak a kapcsolatok – mondta.

Kiemelte a visegrádi négyek erős viszonyát, amelyet ma már elismernek Közép-Európában, de erősek a szerb–magyar kapcsolatok, és az egyetlen ország, amellyel továbbra sem felhőtlen Magyarország viszonya, az Románia. Hangsúlyozta, a helyzet azért itt is javuló tendenciát mutat, hiszen Románia is kezdi felismerni, hogy

érdekeik hasonlók, több ponton pedig azonosak a V4-országokéval.

A történelem során alapvetően azok a nemzetek tudnak fennmaradni és sikeresek lenni, amelyek gyorsan és határozottan tudnak reagálni egy hirtelen megváltozott helyzetben” – mondta Palóc André, a Századvég vezető elemzője. Hozzátette, ebből a szempontból Magyarország jól áll, hiszen az Európai Unió jelenleg is instabil helyzetére jól és viszonylag gyorsan tudott reagálni.

Mint mondta, ezt jól mutatják hazánk gazdasági kapcsolatai is. Míg korábban Németország volt az egyik legfontosabb külföldi befektető, látva a német gazdaság gyengülését, Magyarország elkezdett nyitni más partnerek felé is, mint például Dél-Korea, amely idén az egyik legnagyobb befektető lett az országban. Szerinte ebből is látszik, hogy Magyarország tud új útvonalakat keresni, ha arra szükség van, de stratégiai és geopolitikai szinten is sikeresen teljesít hazánk.

Magyarország közvetítő szerepe

Magyarország szorgalmazza a Nyugat-Balkán uniós csatlakozását is, és ez is erősíti azt a közvetítő szerepet, amelyet Orbán Viktor beszédében is megemlített Romániával kapcsolatban – tette hozzá. A román politika ugyanakkor sajátos hangvételt képvisel, így a román politikusok nehezen tudnak állást foglalni a magyar politika mellett, de a következő hónapok kétoldalú tárgyalásai hozhatnak áttörést ezen a téren – hívta fel a figyelmet.

A miniszterelnök temesvári beszéde nemcsak egy szimbolikus szónoklat, hanem egy pragmatikus ajánlat is volt, amely arra akar rávilágítani, hogy a közép-európai országoknak sokkal szorosabban kell együttműködniük, ha továbbra is erősek, sikeresek és függetlenek szeretnének maradni” – mondta. Hangsúlyozta, bizakodásra ad okot, hogy míg Nyugat-Európában várhatóan gazdasági stagnálás következik be,

a közép-európai térség már most jól teljesít gazdaságilag.

Megjegyezte, ahhoz, hogy a gazdaság a jövőben is jól teljesítsen, elengedhetetlen a közös piac erősítése. Szerinte itt a kérdés most az, hogy a román fél mennyire lesz nyitott a kérdésben.

A partiumi városban az évforduló alkalmából rendezett gálaestről, és a miniszterelnök beszédéről eléggé visszafogottan számolt be a román média. Klaus Werner Iohannis román államfő kicsit megkésve bár, de annál barátságtalanabbul reagált a magyar miniszterelnök múlt szombaton, Temesváron elhangzott beszédére.

Sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, ő az egységes Európai Unió híve, és nem hisz abban, hogy új törésvonalakat kellene megnyitni az EU-ban. „Mindannyiunknak azon kellene lehetőségeinkhez mérten dolgoznunk, hogy eltüntessük a létező törésvonalakat

 


Hasonló cikkek