Az ország legtöbb mentőállomásán nyílt napot tartanak. A programok változatosak, de május 10-e az összekötő kapocs. Arról, hogy mit ünneplünk ezen a napon, Győrfi Pált, az Országos Mentőszolgálat szóvivőjét kérdeztük.
Wágner Zsanett: – Mi köti össze május tizedikét a mentőkkel?
Győrfi Pál: – Pontosan 130 évvel ezelőtt, május 10-én alakult meg a fővárosban az Önkéntes Mentőegyesület Kresz Géza fővárosi kerületorvos kezdeményezésére. A mentés ügye 1948-ig a társadalmi egyesületek kezében maradt, akkor jött létre az Országos Mentőszolgálat és ez által a mentés állami feladattá vált. Pár emlékezetes dátumot megemlítenék: 1954-ben volt az első rohamkocsi bevetése, négy évvel későbbre datálható a légimentés magyar napja. Újabb mérföldkő következik: 1962 óta használunk rádiókat a mentőautókban, ami azért is fontos, mert attól az időponttól lehet elérni az autókat akkor is, ha nincsenek a mentőállomáson. Egy évvel később pedig megvolt az első sikeres újraélesztés, ami mentőben zajlott. Aztán egy másik fontos pont: 1980 óta önálló szakma lett az életmentés, oxiológia néven – tehát elfogadták önálló szakterületnek az orvostudományok között. Napjainkban az Országos Mentőszolgálat irányítja a különböző mentőszervezetek működését, szakembereket képez, valamint országszerte oktatja a mentéstant.
– A jelenre is emlékeznek?
– Kitüntetéseket, pénzjutalmakat adnak át az életmentésben élenjáró orvosoknak, mentősöknek, egészségügyi dolgozóknak. Országosan 7500-an dolgoznak a szervezetnél, akik hivatástudattal és önzetlenül teszik nap mint nap a dolgukat.
– Milyen programok lesznek?
– Május 10-én és május 11-én minden mentőállomáson nyílt napot tartanak. Mindenhol felvettük a kapcsolatot a helyi oktatási intézményekkel, tehát iskolákkal és óvodákkal, ki mikor jön a mentőállomások bemutatóira. Ha nem lesz baleset, elég idő lesz mindenkinek megmutatni, milyen is egy mentőautó közvetlen közelről.
– Milyen az országos mentőellátás helyzete?
– Abszolút biztosított. Nyilván a fejlesztéseknek továbbra is örülünk, ám büszkék lehetünk sok mindenre. Most folyamatban van egy országos autóbeszerzési-projekt, 193 új autót kapnak azok a megyék, ahol nagy szükség van fejlesztésekre. Ezek a kocsik sok extrával rendelkeznek, például automata váltóval, hidraulikus hordágytálcával és középkonzoli lámpával – amelynek segítségével házszámokra tudnak világítani a kollégák.
– Miért lett mentős?
– Körülbelül 6 éves koromtól mentős akartam lenni. A döntésemnek földrajzi oka van. Budapesten laktunk, közel a Markó utcához, a központi mentőállomáshoz, így minden nap tátott szájjal figyeltem a nagy betűs mentőket. Később itt lettem mentőápoló, majd 25 éven át vonulós mentő. Elvégeztem egy kommunikációs iskolát és 16 éve vagyok szóvivő.
– Sok minden változott az évek alatt?
– Szerintem az eszközi feltételekben lett nagy a változás, ahogy a protokolban és a szakmaiságban is. Sokszor elgondolkodom. Legfeljebb hét éve nem ülök rendszeresen mentőkocsin, esetleg a nagyobb balesetek helyszínére megyek ki. Mára annyira megváltozott minden, továbbképzésre kellene járnom, hogy újra fel tudjam venni a ritmust.
