Új területekre vetett szemet az orosz hadsereg

oroszország-arktisz

Miközben a világ vezető hatalmait egyre jobban vonzzák az északi sarkvidék kincsei, Oroszország már építi gazdasági érdekei biztosítására katonai jelenlétét a térségben.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az amerikai haditengerészet jelenlétével indokolta katonai erejének gyors növelését a sarkvidéken, de a valódi tét, hogy a becslések szerint az Arktiszon található világ még fel nem fedezett olajkészletének 15, és a gáz 30 százaléka. Az orosz katonai fejlesztések tervét Szergej Sojgu hadügyminiszter már tavaly év végén kidolgoztatta.
 
Az orosz arktiszi zóna a legnagyobb, az ország területének 21,6 százalékát teszi ki, amin mindössze 2,3 millióan élnek. Oroszország azonban ki akarja terjeszteni fennhatóságát a térségben további 1,2 millió négyzetkilométerrel, s ehhez az ENSZ támogatását szeretné megszerezni – ahogy Kanada és Dánia is a maga területi igényeihez. Moszkva azonban máris saját stratégiai régiójának minősítette az igényelt tengerrészt.

A regionális fejlesztési minisztérium pedig a 2020-ig terjedő Arktisz-fejlesztési állami programban már egy konfliktus növekvő esélyeivel számolt, s hangsúlyozta a nemzeti érdekek védelmében az orosz katonai jelenlét megerősítésének fontosságát. A moszkvai szakértők arra hivatkoznak, hogy a régióban az amerikai katonai jelenlét a legerősebb – mintegy 27 ezer katona van Alaszkában, szállítógépek járják a vidéket és rendszeresen járőröznek amerikai tengeralattjárók. Emellett attól tartanak, hogy a NATO figyelme is Észak felé fordul, mivel négy tagországa is a sarkköri államok közé tartozik.

Visszatérnek a Sarkvidékre

Az orosz sajtóban egyre több hír bizonyítja, hogy az orosz vezetés komoly figyelmet fordít a Szovjetunió szétesésével elhagyott északi katonai támaszpontok újraélesztésére és a térség katonai ellenőrzése alá vonására. A légierő MiG-31-es vadászai most először az Északi Sark fölött fognak gyakorlatozni, mint ezt Viktor Bondarev vezérezredes közölte az ITAR-TASZSZ-szal. A Jakutföld partjai előtt fekvő Kotyelnij-szigeten található repülőteret felfejlesztik, hogy alkalmas legyen Il-76-os típusú nehéz katonai szállító gépek fogadására egész évben – a reptér jelenleg csak 9 hónapon át használható. A légierő különös figyelmet szentel annak, hogy az Arktiszon repülőterek egész hálózatát hozza létre. Már folyik a meglevő repülőterek fejlesztése Novaja Zemlján, Vorkután, Anadiron és a többi északi létesítményen.

Az északi-tengeri hajózó út biztosítása és a térség fölötti ellenőrzés szempontjából megkülönböztetett fontosságot tulajdonítanak az Újszibériai-szigeteken levő, 1993-ban elhagyott támaszpont feltámasztásának, amint az maga Putyin hangsúlyozta. Az orosz Csendes-óceáni flotta matrózai, akik egy hidrológiai kutató hajóval érkeztek oda, kitűzték az orosz zászlót a Wrangel-.szigeten, ezzel szimbolikusan megalapozva a flotta támaszpontját. A sziget 140 kilométerre van Szibériától, közel Alaszkához. Az ulan-udei repülőgépgyár bejelentette, hogy már a jövő évben megkezdi a Mi-8-as szállító helikopter sarkköri viszonyok között használható változatának szállítását.

Épül az új jégtörő-flotta

A nahodkai hajógyár internetes oldalának beszámolója szerint vízre bocsátották az orosz Távol-Keleten épült eddigi legnagyobb jégtörő tankhajót, a Szahalint. A 3100 tonnás, közel 90 méter hosszú jégálló tartályhajó első tagja az osztályának, s a Rosznyefty, a legnagyobb orosz olajvállalat megrendelésére építették – írta a RIA Novosztyi.

A Roszatomflot vezérigazgatója, Vjacseszlav Ruksa arról számolt be, hogy 2017-2020-ban bocsájtják vízre az orosz nukleáris meghajtású jégtörő hajók új generációjának első három tagját. Az LK-60-as sorozat első példánya, amely a maga nemében a világon a legnagyobb, 37 milliárd rubelbe (több mint 1 milliárd dollár) kerül.

Forrás: napi.hu


Hasonló cikkek