Ukrajna: születőben a jogfosztás dokumentuma

2021. június 4-én, előzetes regisztráció alapján Zoom-konferencia keretében került sor az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségekről szóló törvény tervezetének társadalmi megvitatására.

A téma iránti érdeklődést mutatja, hogy a fórum munkájában egy időben több mint 130 szakértő vett részt, köztük az illetékes minisztérium képviselői, az emberjogi és az államnyelvi biztos, Magyarország és Bulgária nagykövetsége, az EBESZ ukrajnai missziója. 

Dr. Tóth Mihály alkotmányjogász, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke a rövid határidő ellenére vállalta a törvénytervezet szakmai elemzését, illetve egy javaslatcsomag elkészítését. A dokumentumot az UMDSZ és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szervezet (KMKSZ) közös tervezetként továbbította a parlamenti bizottsághoz, a benne foglaltakhoz csatlakoztak az orosz, a román, a moldáv, illetve a finnugor nemzeti kisebbségek civil szervezetei is.

A tervezet megvitatásába bekapcsolódott dr. Tóth Mihály, az UMDSZ tiszteletbeli elnöke, Barta József, a KMKSZ alelnöke és Szilágyi Lajos, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség (KMPSZ) beregszászi járási szervezetének elnöke.

Az írásban is megfogalmazott javaslatokat dr. Zubánics László, az UMDSZ elnöke terjesztette a fórum elé. Ezek közül a legfontosabbak:

  • a bizottság által bemutatott törvénytervezetből teljes egészében hiányoznak az anyanyelven való oktatásra vonatkozó passzusok, ezzel a szerzők gyakorlatilag alkotmánysértést követnek el, lévén az alaptörvény garantálja ezeket a kisebbségi jogokat;
  • ugyancsak hiányoznak a tervezetből az anyanyelv használatának alkotmányos jogai;
  • a törvénytervezet nincs összhangban a nemzetközi joggal, illetve a hatályos törvénnyel az őslakos népek és a nemzeti kisebbségek kompakt lakóhelyei integritásának megőrzésével kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy Ukrajna és az egyes adminisztratív-területi/közigazgatási struktúrák átalakításánál és újak létrehozásánál az állam és annak képviselői maguk döntik el, hogy mit tekintenek „ésszerű és arányos intézkedésnek”.
  • a tervezetből teljes egészében hiányoznak a nemzeti kisebbségek képviselői „effektív közéleti részvételét” biztosító kitételek.

A fentiek mellett a tervezetből teljes egészében hiányoznak a toponímiáknak (földrajzi megnevezések) a nemzeti kisebbségek nyelvén való használatát és megjelenítését biztosító jogok. A kisebbségi törvény javasolt szövege gyakorlatilag mellőzi vagy csupán kivonatosan veszi át azon nemzetközi kötelezettségvállalások szövegét, amelyeket Ukrajna Legfelső Tanácsa is jóváhagyott. Ezek az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye, illetve a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája. Ugyancsak hiányoznak azok a mechanizmusok, amelyek szabályoznák a nemzeti kisebbségek részvételét a helyi és az országos állami szervek munkájában.

A kisebbségi nyelvhasználatnak a tervezetben való szabályozása pedig a gyakorlat szintjén nem más, mint a korábban elfogadott „Az ukrán, mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról”, „Az oktatásról”, „Az általános középfokú oktatásról” szóló törvények, illetve más ágazati törvényeik egyetlen dokumentumban való „újraszabályozása, bebetonozása”. A fent nevezett törvények többek között azt írják, hogy a kisebbségi törvényben fognak foglalkozni a kisebbségi nyelvhasználati jogokkal, ugyanakkor ebben a tervezetben pedig leírják, hogy mindenben a már elfogadott ágazati törvény a mérvadó.

A tervezet gyakran ellentmond önmagának is. Többek között a 10. cikkelyben kimondja, hogy mindenkinek joga van kifejezni véleményét anyanyelvén, illetve hozzájutni azon megfelelő információkhoz. A 11. cikkely 5. pontja azonban azt írja, hogy azon kiadványok (újságok, könyvek) esetében, amelyek nem az állami, vagy a helyi önkormányzat támogatásával jelennek meg, kötelező a terjedelem/éves összpéldányszám 50 százalékát ukrán nyelven is megjelentetni.

forrás: Kárpáti Igaz Szó

 

ÜzletPannon Hírnök

Kövessen minket: Facebook

 

 


Hasonló cikkek