Uniós csúcs: a korszakváltás 6 pontban

Nem kizárt, hogy a csütörtökön kezdődő uniós csúcson ismét összecsap Merkel és Macron arról, ki töltse be a vezető uniós posztokat, mindenekelőtt az Európai Bizottság elnöki tisztségét.

Alig egy hónappal az európai választások után nemigen közeledtek az álláspontok abban a kérdésben: ki legyen Juncker utódja. A megrekedt nézetegyeztetés késleltetheti a többi fontos tisztségviselő, például az Európai Központi Bank elnökének és a külügyi főbiztosnak a kinevezését.

A korábbi csúcsokon a francia-német hegemóniával rajzolódott ki a jelölt személye. Ma ez már nem biztos. Néhány nappal az EP-választások után Manfred Weber még biztos befutónak látszott – a német kancellár változatlanul őt támogatja – a francia elnök azonban más neveket is felvetett: a közép-bal Frans Timmermanst, a brexit-főtárgyaló Michel Barnier-t, és Margrethe Vestager versenyjogi biztost. A korábbi években törvényszerűen a legerősebb frakció formálta az Európai Bizottságot, az idei választások azonban nem hoztak ki fölényes győztest.

A hagyományosan erős néppárt és a szocialisták – az Európai Parlament történelmében először – elvesztették többségüket, miután a szavazók előnyben részesítették az Európa-párti szövetségeket, a zöldeket és az unió-ellenes pártokat.

A csúcson a következő 6 dologra kell figyelni, a cikk folytatása ITT!


Hasonló cikkek