Az Európa Unió Bíróságának el kell utasítania az Európai Parlament 7. cikk szerinti eljárás megindításáról szóló állásfoglalásával szemben benyújtott magyar keresetet – ismertette az ügyben vizsgálódó főtanácsnok álláspontját a luxemburgi székhelyű bíróság csütörtökön.
Az Európai Parlament 2018 szeptemberében nem kötelező érvényű állásfoglalást fogadott el, amelyben azt javasolta, hogy a tagállamokat tömörítő tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. pontja alapján állapítsa meg: Magyarországon fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy sérülnek az Európai Unió alapértékei. A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben.
Magyarország az év októberében keresetet nyújtott be az uniós bírósághoz, amelyben az állásfoglalás elfogadásának szabálytalanságára hivatkozva a 7. cikk szerinti eljárás megindítását kezdeményező EP-javaslat megsemmisítését kezdeményezte. Indoklásában azzal vonta kétségbe az állásfoglalás érvényességét, hogy elfogadásakor a tartózkodásokat is figyelembe kellett volna venni a leadott szavazatok kétharmados többségének megállapításához. A tartózkodások figyelembe vételének elmulasztásával az uniós parlament nem tett eleget az uniós szerződésekből eredő követelményeknek.
Az uniós bíróság tájékoztatása szerint Michal Bobek főtanácsnok mindenekelőtt azt állapította meg, hogy elfogadhatónak kell tekinteni a magyar keresetet, az uniós bíróság ugyanis hatáskörrel rendelkezik valamennyi európai uniós jogi aktus felülvizsgálatára, illetve a 7-es cikk szerinti eljárás Magyarország vonatkozásában önálló jogkövetkezményekkel jár. Az EP-állásfoglalás elfogadásával összefüggésben azt közölte:
| A tartózkodás és a leadott szavazat fogalma kizárja egymást. A tartózkodó ugyanis azt kéri, kezeljék úgy, mintha egyáltalán nem szavazott volna. Kimondta azt is, hogy az Európai Parlament eljárási szabályzatának szavazásra vonatkozó szabálya a szóban forgó állásfoglalás elfogadása esetében egyértelműen kizárta a tartózkodásokat. |
Végezetül a főtanácsnok elutasította Magyarország azon érvét, miszerint az EP elnöke azzal, hogy a szavazást követően elmulasztotta kikérni az EP alkotmányügyi bizottságának véleményét az eljárási szabályzat szavazásra vonatkozó szabályának értelmezésére vonatkozóan, megsértette azon kötelezettségét, hogy eloszlassa a rendelkezés tekintetében felvetődött bizonytalanságot. Az EP eljárási szabályzata ugyanis nem tartalmaz arra vonatkozó kötelezettséget, hogy konzultálni kell az alkotmányügyi bizottsággal a szavazási szabályok értelmezése céljából.
Ezek alapján Bobek főtanácsnok azt javasolta, hogy az uniós bíróság Magyarország keresetét megalapozatlanként utasítsa el.
A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, az ügy érdemi tárgyalása még csak most kezdődik. Az esetek többsége ugyanakkor azt mutatja, hogy döntéshozatalkor a testület gyakran azonos álláspontra helyezkedik a főtanácsnokkal.
Varga Judit Magyarország igaszságügyminisztere Bobek főtanácsnok javaslatát Facebook bejegyzésében kommentálta.
Mai indítványában az Európai Bíróság cseh főtanácsnoka szerint, a magyar kereset elfogadható, de nem ütközött az uniós jogba az Európai Parlament állásfoglalása, amellyel megindította Magyarország ellen az ún. 7. cikk szerinti jogállamisági eljárást.
A főtanácsnok sajátos nyelvtani értelmezés szerint a tartózkodással a képviselő „azt kéri, hogy úgy kezeljék, mintha egyáltalán nem szavazott volna”. Ezzel szemben Magyarország álláspontja szerint a tartózkodás éppen azt fejezi, ki, hogy a képviselő a szavazásban részt kíván venni, hiszen nem egyszerűen távol marad a szavazástól, hanem tevőlegesen nyilatkozik, éppen ezáltal fejezve ki politikai álláspontját. Éppen ezért Magyarország szerint teljesen irreleváns, hogy a képviselőket megfelelően tájékoztatták arról, hogy a tartózkodó szavazatok nem számítanak be a szavazásba, hiszen ez az uniós joggal ellentétes értelmezés. Ráadásul ez a tájékoztatás nem az EP valamely szervének döntésén alapult, mivel, bár erre lett volna lehetőség, az EP a kérdést nem tisztázta megfelelően.
| A 7. cikk szerinti eljárás két évvel ezelőtti megindítása óta folyamatos boszorkányüldözés zajlik Magyarország ellen, amelyben az Európai Parlament élen jár. Éppen ezért különösen fontos, hogy az Európai Bíróság a majdani ítéletében megállapítsa, hogy jogszerű volt-e egyáltalán az EP eljárást megindító döntése. |
A Magyarország szerint a válasz Bobek főtanácsnok véleménye ellenére is egyértelmű: a Sargentini-jelentés elfogadására jogsértő módon került sor! Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
